Orbán Viktor: Futunk előre, s közben verekszünk
A miniszterelnök újra adott karácsonyi interjút az új fideszes médiabirodalom nemzetstratégia jelentőségű ékkövének, a Magyar Időknek – amelyről nem mellesleg jogerős bírósági ítélet szerint ki lehet mondani, hogy lopott pénzből működik –, és az ellenzéki tüntetéssorozattól a családok védelméről szóló nemzeti konzultáción át sok mindenről ejtett szót.. Néhány szó szerinti idézet:
– Van, ahol így kívánnak boldog karácsonyt, s van, ahol szeretettel, ajándékkal, az otthon melegével. Én hoztam magammal egy családi képeslapot, ezzel szeretnék áldott karácsonyt kívánni az ellenzéknek és az egész országnak.
– Az egyik oldalon az országot megvédeni akaró nyugodt erő, a másik oldalon pedig az agresszió, az erőszak, a bevándorlás támogatása és az adóemelések.
– Hogy az ellenzéki pártok félrevezetik a választókat, abban nincs semmi újdonság, de a szakszervezetektől többet vártam.
– A sportágat, amit választottak, rögbinek hívják; futunk előre, s közben verekszünk.
– A nagy nyugati országok megpróbálnak létrehozni egy vegyes civilizációt, úgy gondolják, hogy a keresztény Európából legyen keresztény–muszlim Európa. (...) Soros György és hálózatai nem tűrik el, hogy Közép-Európa kimaradjon az ő nagy társadalomalakító kísérletükből, és magyarországi megbízottjaikat a nemzetközi akcióik logikája szerint mozgatják. (...) Ismét kialakul az a történelmi helyzet, hogy Magyarország nemcsak önmagáért, hanem egyben a keresztény Európáért is küzd. A magyar kormány nem fog változtatni a politikáján, Magyarországot továbbra is meg fogjuk védeni.
– Ha odáig jutunk, hogy biológiailag sem tudjuk fenntartani magunkat, azt jelenti, hogy magunknak sem vagyunk fontosak. Miért lennénk hát fontosak a világnak? A demográfia tehát sorskérdés.
– Mi, férfiak szeretünk magabiztos kijelentéseket tenni saját magunk fontosságáról, de ha megvizsgáljuk a valóságos magyar életet, látható, hogy inkább a nők hálózata szervezi az életünket.
– Magyarország a huszadik századot elvesztette, de a huszonegyediket meg akarjuk nyerni. A múlt század elvette tőlünk az önbecsülésünket, a jómódot, az alkotóerőt, és elvette tőlünk a nemzeti egységet. Ezt most mind vissza akarjuk venni. És ez 2030-ra maradéktalanul sikerülhet is. A magyarok száz év magánya a Kárpát-medencében most véget ér. Visszaszerezzük a szomszédok elismerését és tiszteletét is.
