Orbán Viktor: A németek erkölcsi gátlás nélkül mondanak elfogadhatatlan ítéletet más országok politikusairól
A miniszterelnök péntek reggel újra vendég volt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorban, ahol beszélt a Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel tartott csütörtöki találkozójáról, a május 13-i washingtoni látogatásáról, az Egy övezet egy út pekingi csúcstalálkozójáról és üzent Emmanuel Macron francia elnöknek is.
Ami Matteo Salvinit illeti, a magyar miniszterelnök azt mondta, nem udvariasság, több annál, hogy korábban az olasz belügyminisztert nevezte Európa legfontosabb emberének, hiszen ő az, „aki szöget vert a bevándorláspártiak koporsójába”, és bebizonyította, hogy ezek a politikusok hazudnak, amikor azt állítják, hogy a migrációt nem lehet megállítani. Kisebb szöggel, de mi is csatlakoztunk ehhez a művelethez – mondta, hozzáfűzve,arra célozva,, hogy Olaszország a tengeren, Magyarország a szárazföldön állította meg a migrációt. Elárulta azt is, hogy Röszkén a határkerítésnél panaszkodott az olasz belügyminiszternek – „azt nem mondom, hogy kisírtam magam a vállán, az talán túlzás lenne” –, hogy itt van az Európai Unió, amely tele van pénzzel és mégsem fizeti ki annak a határkerítésnek a felét, amely megállította a szárazföldi migrációt. Ő – folytatta – szereti az újonnan érkezőket a politikában, Matteo Salvini pedig nem brüsszeliül mondja amit mond. – Ebből kellene igazából nyelvvizsgát tenni, ha valamiből, nekem is évekbe tellett, hogy megértsem, mit akarnak mondani Brüsszelben – tett egy oldalvágást a Független Diákparlament felé, amely azt követeli, hogy a miniszterelnök 2019. szeptember 1-ig tegyen angol középfokú nyelvvizsgát.
De az interjú fénypontja mégsem ez volt, hanem amikor Orbán Viktor megvédte magát az Markus Söder kijelentéseivel szemben. A bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke rossz üzenetként bírálta az Salvini-Orbán találkozót, amire válaszul a magyar miniszterelnök most azzal kezdte, Európában rossz szokások terjednek az udvariasságot illetően. egyes államok politikusai túl könnyen használnak erős vagy durva kifejezéseket egy másik ország vezetőire, és nem veszik figyelembe, hogy ez tiszteletlenség. Látott egy-két német kommentárt, amely nem találja az egyensúlyt egymás véleményének a bírálata és a tisztelet között. Ennek az oka szerinte a frusztráció, hogy Európa rossz irányba tart, és nem véletlen, hogy a németek járnak az élen ebben. Bár a németekre úgy emlékszünk, hogy jókedvű, tisztelettudó nép, van bennük fegyelem, ezt maguk mögé dobták, és minden erkölcsi gátlás nélkül mondanak nem elfogadható stílusú ítéletet más országok politikusairól – fejtette ki.
Orbán Viktor az interjúban beszélt arról is, annak fényében, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetője bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikus lesz-e, másodlagosnak tartja, hogy a Fidesz melyik európai pártcsaládhoz tartozik, a menekülteket pedig nem szétosztani, hanem a visszaküldeni, hazájukba vinni kell.
Ennek kapcsán reagált Emmanuel Macron múlt heti megjegyzésére is, a francia elnök ugyanis újra megpendítette, hogy csökkenteni kellene a schengeni övezet tagországainak a számát annak függvényében, melyik tagország hajlandó szolidaritást vállalni a többivel a menekültpolitikában.
– Udvariasan kell beszélni, tiszteljük Emmanuel Macron urat, de Franciaország szerencsére nem élvez különleges státuszt az Európai Unióban, tehát ha el akar térni a most hatályban lévő schengeni szabályoktól, akkor meg kell változtatni a (lisszaboni) szerződést. Az nem fog menni. Üzenem. Kár vele próbálkozni
– mondta erről Orbán Viktor. Kitért a Donald Trumppal tartandó május 13-i washingtoni találkozójára is, amely szerinte pénzről, migrációról és gazdaságról fog szólni.
Az Egy övezet, egy út pekingi csúcstalálkozójáról Orbán Viktor azt mondta, „világtörténelmi vállalkozásba fogtunk, amikor arra vállalkoztunk, összekötjük Kínát és Európát”, ez pedig nem veszély, hanem óriási esély. Szerinte hosszú távon magyar nemzeti érdeket szolgál, ha a Kínából érkező árut Magyarországon keresztül szállítják Európa felé, mert ez – beleértve a Budapest-Belgrád vasutat – pénzt jelent Magyarország számára.
Az Egy övezet, egy út Kína első számú külgazdasági projektjének számít. Arról szól, hogy a távol-keleti nagyhatalom utakkal, kikötőkkel és gázvezetékekkel köti össze Ázsia, Európa és Afrika, országait. Összesen 65 országot érint, Magyarország pedig 2018 áprilisában megvétózta azt a EU-s határozatot, amely a terveket kínai befolyásszerzési törekvésként ítélte volna el. A pekingi vezetés gyakorlatilag hűségesküre, a külpolitikai doktrínája elfogadására kényszeríti a vele szerződő országokat, nem is beszélve azokról a hitelekről, amelyekkel magához köti őket. Arra, hogy az egy övezet, egy út adósságcsapdát jelent, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is figyelmeztette Magyarországot.
