Orbán szerint „jó dolog”, de még a Fidesz-hívők is elutasítják

A miniszterelnök a Bóly Zrt. csipőteleki tehenészeti telepének átadásakor adott interjút az Új Dunántúli Naplónak, az írás szerda este jelent meg a lap internetes oldalán, a bama.hu-n. Orbán Viktor azt mondta: nem tud ellenérveket felsorolni az előzetes feliratkozás ellen. „Ellenérveket nem tudok, épp azért vezetjük be, mert ez jó dolog. Az állam nem vezet választási nyilvántartást a jövőben, azt az emberek fogják létrehozni úgy, hogy feliratkoznak. Nem alattvalókként lesznek részesei, hanem ők fogják uralni a rendszert az információszabadság jegyében” – mondta.

Cáfolta, hogy az előzetes regisztráció csorbítja az esélyegyenlőséget, aláássa a szabad, egyenlő és általános választójogot: „Szó nincs erről. Szerintem ez egy jó rendszer lesz, és többen is fognak részt venni a választásokon. Az ellenzéki vélemények lenézőek és megvetőek az emberekre nézve. Azt gondolják, a hátrányos helyzetűeknek, vagy a kevésbé iskolázottaknak nem fontos a választásokon való részvétel, és csak csábításra mennek választani. Ez sértő. Én tisztelem Magyarország minden polgárát, és azt gondolom, azok, akik el akarnak menni választani, meg fogják ennek találni a módját. Ezért lehet majd több hónapon keresztül feliratkozni. Én személyesen is fogok emellett kampányolni”.

Négyötöd ellenzi a regisztrációt

A társadalom döntő többsége határozottan ellenzi az előzetes választási regisztráció tervezetét, és az eljárás nemcsak a választási részvételt, de az eredményeket is komolyan befolyásolhatja – derül ki a

HVGmegbízásából nemrég készült Medián-felmérésből. Lesújtó a lakosság véleménye az előzetes választási regisztráció várható bevezetésével kapcsolatban a szeptember 14-e és 18-a között 1200 fő személyes megkérdezésével készült felmérés szerint. A választópolgárok döntő része, ötből négy úgy tartja, hogy – a kormányzati kommunikációval szemben – a választóknak az utolsó pillanatig jogot kell hagyni arra, hogy a részvételükről döntsenek. Mindössze 14 százalék helyesli azt az elgondolást, hogy csak azok szavazhassanak, akik korábban már alaposan megfontolták a szándékukat. És bár a kormány által tervezett megoldás a hivatalos kommunikáció szerint „erősítené a demokráciát”, csupán 17 százalék osztja ezt a véleményt – 75 százalék ezzel szemben úgy érzi, hogy a regisztrációnak ez a módja sérti a demokratikus elveket.

A megkérdezetteknek mindössze a 40 százaléka mondta, hogy ha a közeljövőben rendeznének választásokat, feliratkozna a névjegyzékbe, vagyis a választópolgárok hattizede elveszítené a választási részvétel jogát. Ráadásul az új játékszabályok súlyosan torzíthatják is a versenyt, ugyanis – vélhetően az eljárással szembeni ellenérzések vagy bizalmatlanság miatt – az ellenzéki pártok támogatói a fideszes szavazóknál lényegesen kisebb arányban lennének hajlandóak feliratkozni a névjegyzékbe. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha pontosan azok mennének szavazni, akik most előzetesen regisztrálnának, és van is választott pártjuk, akkor a Fidesz ismét a szavazatok több mint felét (52 százalékát) besöpörné.

Bár a regisztrációra hajlandó polgárok aránya pontosan megegyezik azokéval, akik azt mondták, hogy egy közeljövőben tartandó választáson „biztosan” elmennének szavazni, a két csoport csak részben azonos: a részvételüket biztosnak gondolóknak mindössze a 63 százaléka lenne hajlandó ehhez előzetesen feliratkozni a listára. A regisztrációtól ódzkodó, de egyébként elkötelezett szavazók közel hattizede valamelyik ellenzéki párt támogatója, további egynegyede jelenleg egyik párthoz sem kötődik – az ő távolmaradásuk tehát jelentősen befolyásolhatja a választás eredményét.

Mindent egybevetve az emberek elsöprő többsége, 78 százaléka nem ért egyet az előzetes regisztráció bevezetésével. Jól mutatja a feliratkozás népszerűtlenségét, hogy a kormány nemhogy a teljes magyar választóközönséget, de még a saját szavazótáborát sem tudta meggyőzni: bár az előzetes regisztrációt a fideszesek támogatják a legnagyobb arányban, körükben is abszolút többségben vannak az azt elutasítók. A választók tehát jellemzően az utolsó pillanatig fenntartanák maguknak a jogot, hogy eldöntsék, szavaznak-e. Ez magyarázhatja azt is, hogy a regisztráltak számára esetleg kötelezővé tett szavazás ötletét a döntő többség (81 százalék), de még a feliratkozásukat tervezők kétharmada is elvetné.

Adatbázist építenek a volt biztosok szerint

Szakmai hiba a levélben történő feliratkozás kizárásánál adatvédelmi okokra hivatkozni – állítják a volt adatvédelmi biztosok. Közleményükben nehezményezik, hogy az erre hivatott hatóság nem azt vizsgálja, milyen alkotmányos és adatvédelmi aggályokat vet fel önmagában a regisztráció intézménye. Jóri András és Majtényi László korábbi adatvédelmi biztosok szerint „cinizmus és szakmai hiba” adatvédelmi okokra hivatkozni azért, hogy kizárhassák a levélben történő feliratkozás lehetőségét. „A jogalkotó legújabb ötlete” alapján a választásokat megelőző feliratkozás módjai közül kizárná a levélben elküldhető regisztrációt. Ennek alátámasztására hivatkozott Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének álláspontjára, amely szerint a levélben történő regisztráció „felvetné például a hitelesség kérdését, vagyis hogy valóban az érintett töltötte-e ki a nyilatkozatot, valóban ő adta-e postára”, továbbá „a levél akár illetéktelenek kezébe is kerülhet, veszélybe sodorva ezzel a személyes adatokat” – írták a volt adatvédelmi biztosok hétfői közleményükben.

A korábbi biztosok az MTI szerint helytelenítik, hogy az erre hivatott hatóság nem azt vizsgálja, milyen alkotmányos és adatvédelmi aggályokat vet fel önmagában a regisztráció intézménye, hanem – mint írták – „az állampolgárok választójogának érdemi korlátozásához szolgáltat újabb érveket”. A regisztráció alkotmányellenességére „az információs jogok egyik magyarországi megalapítója”, Sólyom László hívta fel először a figyelmet – közölték. Kiemelték, „a regisztráció korlátozza a választójogot, miközben olyan új adatbázis létrehozatalát jelenti, amely szükségtelen”, továbbá segíti „a politikai profil alkotását” a választópolgárokról, nincs alkotmányos célja, vagyis a személyes adatokhoz való jog cél nélküli korlátozását valósítja meg, így felveti az alkotmányellenesség gyanúját. Ez a valódi probléma – hangsúlyozták.

Úgy fogalmaztak, a hatóság elnöke által felvetett „aggályok” ezzel szemben másodlagosak és alaptalanok, hiszen a magyar állampolgárok több más esetben is tehetnek írásban, akár levélben is jognyilatkozatot. A probléma jelentőségének figyelmen kívül hagyásával hangoztatott „adatvédelmi aggályok” az adatvédelem tekintélyét veszélyeztetik – vélekedtek a volt adatvédelmi biztosok.