Orbán Viktor Pécsen teszteli, hogy lenyomhat-e bármit az emberek torkán

– Ki vezeti jelenleg Pécset?

– Páva Zsolt, nem? Ki más?

Több tucatszor tesszük fel a kérdést a járókelőknek a baranyai megyeszékhely talán legszebb pontján, a Széchenyi téren, alig pár méterre a városházától. Szinte mindenkitől a fenti választ kapjuk. Ketten, kissé bizonytalanul, azt mondják, van valami kisebb botrány az önkormányzatnál, és talán a Csizi Péter is „benne van a buliban”, vagyis hogy valójában ő irányítja a várost Páva helyett.

Fotó: Kovalovszky Dániel

De azért ebben nincs sok újdonság, így van ez már egy ideje. Csak ezt most írásba is adták.

– Azt tudják, hogy pár perc múlva kezdődik egy rendkívüli közgyűlés, és szavazni fognak arról, feloszlassa-e magát a testület, és írjanak ki új választásokat Pécsen?

Erről még a két legtájékozottabb helyi sem tud. Odabent óriási érdeklődés mellett nyitja meg a közgyűlést Páva Zsolt, bár a nézősereg leginkább médiamunkásokból és a helyi ellenzéki pártok aktivistáiból áll. A feszültséget jelzi, hogy ezúttal minden érdeklődőnek fel kell csíptetnie egy vendégkártyát a ruhájára, és a nevét is felírják a portán. A városháza épülete tele biztonsági őrökkel, a közgyűlési terembe csak a képviselőket engedik be, a közönség a karzaton foglalhat helyet. Az első sort még ott is lezárják, nehogy ismét egy performance zavarja meg a közgyűlést. Májusban ugyanis civil aktivisták csináltak show-t a teremben: a karzatról több száz, Mészáros Lőrinc felcsúti és Páva Zsolt pécsi polgármester arcképével ellátott játék bankjegyet szórtak a képviselők közé, miközben kifeszítettek egy „Csőd” feliratú molinót. Akkor Páva Zsolt kivezettette őket.

Incidens ezúttal is történik. Most Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, az egyik legaktívabb baranyai ellenzéki politikus akciózik. Molinóján ez áll: „Pécs többet érdemel nálatok, új választást!” A Liberálisok helyi erői egy Horányi Özséb-idézettel készültek, miszerint „Nem lehet a végtelenségig mellébeszélni”. A molinókat gyorsan elpakoltatják a biztonsági emberek, később Berkeczet is kivezetik a teremből, amikor „Mondjatok le!” bekiabálással hergeli a városatyákat.

Hogy mi borzolta fel ennyire a kedélyeket Pécsen?

Augusztus végén a Pécs Ma önkormányzati portál számolt be arról, hogy a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja úgy döntött, „a város irányítását immáron egy új, stratégiai kérdésekben a döntéseket előkészítő, de sok esetben döntéshozó elnökség segíti a jövőben”. Az új testületnek a polgármesteren és az alpolgármestereken kívül tagja lett Pécs két fideszes országgyűlési képviselője, Hoppál Péter és Csizi Péter is, utóbbit választották meg elnöknek. A hír kiverte a biztosítékot az ellenzéki pártoknál. Ha ugyanis valóban

egy olyan döntéshozó szervezetet ültetnek Páva és a közgyűlés nyakára, amelyben külsős politikusok (jelen esetben országgyűlési képviselők) is helyet kapnak, azzal megsértik az önkormányzati törvényt.

Az összes ellenzéki párt arról beszélt, hogy a Csizi-féle testület létre­­ho­­zá­­sa egyet jelent Páva Zsolt meg­­puccso­­lá­­sával, a polgármester gyámság alá he­­lyezésével. Gulyás Emil, az MSZP közgyűlési frakcióvezetője kérdésünkre azt mondta, valójában egy már régóta működő, ám eddig titkolni próbált rendszert tettek most nyilvánossá a kormánypártok.

– Érdemes megnézni az elmúlt időszak közgyűlési jegyzőkönyveit, és akkor mindenki számára világos lesz, hogy a Fidesz–KDNP-frak­­ciót egy ideje már Csizi Péter tartja a kezében. Országgyűlési képviselő létére rendszeresen felszólal a pécsi közgyűlésben, sokszor mintha ő lenne az előterjesztő a polgármester helyett, lényegében ő irányítja a kormánypárti frakciót – állítja Gulyás Emil.

A kibontakozó botrány megfékezésére Csizi Péter gyorsan interjút adott a Pécsi Újság című portálnak, arról győzködve az olvasókat: „marhaság”, hogy gyámság alá helyezték volna Páva Zsoltot, hiszen az új testület „nem az önkormányzat, hanem a Fidesz–KDNP-frakció stratégiai irányítását végzi”. Ezzel azonban csak a jogi támadásokat sikerült kivédenie (az ellenzéki pártok szerint nem érdemes bírósághoz fordulni, ha nem bizonyítható, hogy formálisan is a Csizi-testület hoz önkormányzati döntéseket), ám

Páva Zsolt politikai bukását ezzel már aligha lehet megakadályozni.

Pontosabban: a bukás ténye nem titkolható tovább a pécsiek elől, 

mindenki megértette, hogy Orbán Viktor elengedte Páva kezét.

Nyilván nem volt véletlen, hogy az önkormányzati portál éppen egy nappal a kormányfő pécsi vizitje előtt tudatta Páva gyámság alá helyezését. Ezzel előre jelezhették a pécsieknek, a 650 éves egyetem díszünnepségére érkező Orbán rosszallja, hogy Páva irányításával csődközeli helyzetbe került a város. A kormányfő az erre rákérdező újságíróknak csupán azt felelte: „A város nincs jó költségvetési helyzetben, ezt meg kell oldani; ennek van egy tudása, hogy hogyan kell csinálni. Aki megcsinálta a bajt, az csinálja meg a rendet is” – mondta, hozzátéve, a kormányra lehet számítani, „mi a pécsi emberek mögött fogunk állni”.

Orbán Viktor szavaiból annyi azért kihámozható, hogy a rendrakásban már nem Páva Zsolt játssza majd a főszerepet. De akkor ki? Csizi Péter vagy Hoppál Péter, a két pécsi országgyűlési képviselő? Vagy ők is csupán összekötők lesznek a nemzetgazdasági tárca és az államkincstár, valamint a pécsi önkormányzat között? Mit jelent az, hogy a kormány a pécsi emberek mögött áll? Hogyan segíti majd az állam az újabb adósságkonszolidációt: tanácsokkal, uta­­sí­­tásokkal vagy az anyagi terhek konkrét átvállalásával?

A helyi ellenzék szerint Orbán tesztnek szánja a pécsi akciót. Azt szeretné lemérni, lenyomható-e az emberek torkán, hogy választott vezetőik helyett a kormány által delegált politikusok irányítsanak egy önkormányzatot.

Ha ezt a pécsiek eltűrik, szükség esetén más nagyvárosokban is szűkíthető lesz ily módon az önkormányzatok mozgástere. Gulyás Emil szerint a megyei jogú városok csak annyi támogatást kapnak a kormánytól, hogy azzal éppen a víz fölött tudjanak maradni,

ezért a pécsi polgármester félreállítása egyúttal fi­­gyel­­meztetés is a többi fideszes városvezetőnek: így járnak, ha elszalad velük a ló, például ha a 2013-as önkormányzati adósságkonszolidáció után alig néhány évvel újra csődközeli helyzetbe lavírozzák a városukat.

Az nem vitás, hogy a négy évvel ezelőtt leírt 46 milliárd forintos adósságállomány nagyobb részét a 2009-ig regnáló MSZP-s városvezetés hozta össze. Nyolc éve azonban Páva Zsolt a polgármester, a mostani hiányért nem könnyű teljes egészében áttolni a felelősséget az ellenzékre. A friss adósság mértéke ráadásul folyamatosan emelke­­dik, néhány hete Páva Zsolt még ötmilliárdról beszélt, Csizi Péter a napokban 7,5 milliárdot ismert be. Ennél azonban akár tízmilliárddal is nagyobb lehet a hiány, ha az önkormányzati cégek adósságait is figyelembe vesszük.

Érdemes megvizsgálni, hogy a fi­­de­­szes polgármesterek közül ­miért éppen Páva okozta a legnagyobb csalódást Orbánnak. Ezt részben magyarázza a város gazdaságának hosszú ideje tartó súlyos válsága. Az elmúlt negyedszázadban a baranyai megyeszékhely elveszített húszezer lakost, jelenleg 150 ezren élnek itt. A rendszerváltás előtt a bányák voltak a legnagyobb munkáltatók, a helyükbe pedig nem léptek olyan cégek, amelyek jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnának. Az itt megtelepedő néhány nagyobb befektető is eltűnt mára, a kétezeres évek elején még mintegy hatezer embernek munkát adó Elcoteq például 2011-ben húzta le a rolót. Ma az egyetem és az önkormányzat a két legnagyobb foglalkoztató a városban. A 2010-ben Európa kulturális fővárosa címet viselő Pécs számos beruházással gazdagodott ugyan, de az akkor megépült vagy felújított intézmények fenntartása ma rengeteg forrást emészt fel. A helyi ellenzék szerint ráadásul

több olyan botrány is kötődik a fideszes városvezetéshez, amely elriasztja a be­­fektetőket Pécstől.

Ilyen volt a francia vízközmű-szolgáltató cég (Suez) kiebrudalása Páva polgármesterségének kezdetén, a holland buszok több száz millióval túlárazott beszerzése, valamint a Zsolnay gyár önkormányzati elfoglalásának kísérlete.

A botrányokon túl Páva kudarcának másik fő oka, hogy nem alkalmas egy megyei jogú város vezetésére. A 62 éves, jogász végzettségű városvezető értelmiségi családból származik, hívő katolikus, minden ízében a szolid polgári erények megtestesítője. Ez tetszett meg benne egykor Orbán Viktornak, szerinte ő a Fidesz legvonzóbb pécsi arca. Páva intelligens, halk szavú, ugyanakkor sokszor kedélytelennek, enerváltnak tűnik, az őt ismerők szerint nem feszíti szét a munkavágy. Egyik elődjével, a szocialista Toller Lászlóval ellentétben nem épített ki maga köré olyan csapatot, amelyet kemény kézzel irányítana, de nem képes arra sem, hogy féken tartsa a zavarosban halászókat. A 2010 óta divatos fideszes stílus úgy áll rajta, mint egy rosszul szabott öltöny: túlságosan kompromisszumkész, képtelen azt az erőt, elszántságot, brutalitást sugározni, ami például Csizi Péternek egyáltalán nem okoz problémát.

Pávával kapcsolatban Orbán két rossz megoldás közül választhat. Egyszerűbb lenne azonnal eltávolítani tisztségéből, ez esetben ugyanis demonstrálhatná, hogy az önkormányzati rendszer jelenlegi finanszírozása alapvetően rendben van, a 2013-as konszolidációval a helyhatóságok gazdálkodását sikerült új alapokra helyezni, és csak azok a települések kerülhetnek ilyen rövid idő alatt ismét csődhelyzetbe, ahol a vezető hibázott.

Orbán azonban nem szívesen ismeri be káderpolitikájának kudarcát. Ráadásul Pécs nem számít kormányzati fellegvárnak, a két egyéni választókerület még a kétharmados Fidesz-érában is billeg:

a 2014-es parlamenti választáson a szocialista Tóth Bertalan és Szakács László is 30 százalék fölött teljesített, alig öt százalékponttal kaptak ki Csizitől és Hoppáltól. Ilyen helyzetben Páva önkéntes távozása vagy lemondatása nemcsak pillanatnyi politikai fiaskót jelentene, de kockázatot is a Fidesznek a jövő évi parlamenti voksoláson. A Csizi-féle testület létrehozása, Páva gyámság alá helyezése a Fidesz számára kudarc ugyan, ám a kormánypárt még mindig így tudta a leginkább minimalizálni a politikai károkat. Páva minden bizonnyal hivatalban marad 2019 őszéig, és ha nem is indítják többé a választáson, megadhatják számára a tisztes visszavonulás lehetőségét. Egyúttal a Fidesznek a polgármester-választás kiírásának rizikóját sem kell addig vállalnia, ameddig Orbán nem talál új, véglegesnek szánt jelöltet a város élére.

Sokat elárul a helyzetről, ahogy a kormánypárti média kezeli a pécsi csődöt: megpróbálja agyonhallgatni az ügyet. Ez láthatóan jól működik, a pécsiek kö­­zül csak a politika iránt intenzíven érdeklődőkhöz jutnak el a hírek. A fideszes kommuniká­­ciót olyan érvekre építették, amelyek csak az elvakult hívek számára kínálnak elfogadható magyarázatot. Csizi, Páva és Hoppál arról próbálja meggyőzni a pécsieket, hogy a jelenlegi csődhelyzetért a városban nyolc és fél éve ellenzékbe szorult szocia­­listák a felelősek. A rendkívüli közgyűlésen Csizi Péter arról szónokolt, hogy valójában tíz évvel ezelőtt volt csődben Pécs, amikor a belváros üresen kongott, buszok gyulladtak ki, életveszélyessé váltak az iskolaépületek, az állatkert pedig az ivóvízbázist fenyegette. „Most egy kicsit nagyobb a probléma, de nincs csőd” – fejtegette. Páva Zsolt még messzebbre révedt a múltba: nem restellte előhozni a délszláv háborút mint olyan eseményt, amely alapvetően hátrányba hozta Pécset a többi megyei jogú városhoz képest. Arra is hivatkozott, hogy a mostani adósság legnagyobb része abból fakad, hogy hatmilliárd forintot kellett fordítania a városnak a szocialisták által tönkretett közösségi közlekedés rendbetételére. Hoppál Péter pedig arról értekezett, csak akkor érthető meg a jelenlegi helyzet, ha alaposan kivizsgálják az elmúlt 25 év összes hibás döntését. Ennek okán létre is hoztak egy ötfős, úgy­­nevezett tényfeltáró bizottságot (több­­ségében kormánypárti kötődésű tagokkal), amely Hoppál vezetésével az elmúlt negyedszázad pécsi gazdaságpolitikáját hivatott kivesézni. Az ellenzék által kezdeményezett önfeloszlatást a közgyűlés leszavazta.

A 2013-as önkormányzati adósságkonszolidációt Páva, Csizi és Hoppál is az Orbán-kormány csodálatos ajándékának tekinti, ami nélkül Pécs már el is tűnt volna a süllyesztőben, ám

arra egyik kormánypárti politikus sem tért ki, hogy mi történhetett azóta. Miként lett a nullszaldóból 7,5 milliárdos ­hiány?

Az ellenzék nem is hagyta ki ezt a ziccert, előszedték Páva néhány évvel ezelőtti nyilatkozatait, amelyekben arról értekezett, hogy a város megszabadult a nyomasztó adósságaitól, a múlt helyett végre a jövőre koncentrálhat.

A városvezetés szeretné minél halkabbra hangszerelni a botrányt. Páva Zsoltnak írásban küldtük el kér­­dé­­sein­­ket. Azt tudakoltuk tőle, nem érzi-e megalázónak, hogy politikai gyámság alá helyezték. Mennyiben tartja magát felelősnek a csődhelyzetért? Milyen megszorításokkal lehet konszolidálni a város büdzséjét? Felmerült-e benne a lemondás gondolata, illetve harcba száll-e a következő választáson a polgármesteri székért? A városháza sajtóosztályáról azt a választ kaptuk, hogy Páva Zsolt a közgyűlésen elhangzottakhoz nem kíván többet hozzátenni.