Orbán pária lett Európában

Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést, állásfoglalást.

Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el az úgynevezett Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, azok trendje és tartalma pedig összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatát eredményezi”.

Orbán: elfogadhatatlan

A jelentés elfogadására Orbán azonnal reagált, és kijelentette: súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, melyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek.

„Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján – népszavazással is megerősítve – beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni” – jelentette ki a kormányfő.

Fidesz: a Ház mondja ki, az EU visszaél hatalmával!

A Fidesz és a KDNP azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés sürgősséggel fogadja el azt a határozatot, amelyben a Tavares-jelentés megszavazására válaszul kimondja: az Európai Unió visszaél hatalmával – közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója..

Az EP-határozatot minősítő magyar országgyűlési határozat – amelynek beterjesztését Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be – kimondaná: az EU visszaél hatalmával, az EP döntése mögött üzleti lobbiérdekek húzódnak, Magyarország ellen pedig valójában nem demokrácia-, hanem rezsieljárás zajlik – ismertette Rogán Antal. Elmondta, a dokumentum azt is tartalmazná: a magyar parlament nagyon veszélyesnek tartja egész Európára nézve, hogy az üzleti lobbiérdekek akadálytalanul érvényesülhetnek az unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat. A frakcióvezető egyúttal felszólította a kabinetet, ne engedjen az uniós nyomásnak, ne hagyja csorbítani az ország jogait, és folytassa a rezsicsökkentést.

Azt is szerepeltetnék a határozatban, legalább az indoklásában – folytatta a politikus –, hogy a magyarok mindig tiszteletben tartották az Európai Unió véleményét, „ezért elvárjuk, hogy az EU is tiszteletben tartsa a mi véleményünket Európáról”.

Az indítványt csütörtökön terjesztik be a kormánypártok, és azt pénteken el is fogadhatja a Ház.

Fidelitas-IKSZ: felháborító a baloldal lejárató akciója

A Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a Tavares-jelentés európai parlamenti (EP) vitájában újabb nemzetközi lejárató akcióba kezdett a baloldal, amit az ifjúsági szervezetek felháborítónak tartanak.

Nehezen találni szavakat arra, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba az EP plenáris ülésén – konkrétumok említése nélkül – kétségbe vonta a magyar demokrácia létét, és egy uniós felügyeleti rendszer mellett érvelt – kommentálta a magyar szocialisták strasbourgi felszólalásait az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a Fidelitas és az IKSZ.

Együtt-PM: egész Európa kihátrált a kormány mögül

Az Együtt-PM szövetség szerint a Tavares-jelentés ilyen nagyarányú megszavazása egyértelműen jelzi, hogy immár egész Európa – beleértve a Fidesz saját pártcsaládját, az Európai Néppártot is – kihátrált az Orbán-kormány mögül – mondta Szabó Tímea az MTI-nek.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke úgy fogalmazott: az Európa Tanács és az Európai Bizottság után az Európai Parlament is kinyilvánította, hogy a magyar kormány politikája drasztikusan eltér az európai alapértékektől.

Az Együtt-PM egyetért a jelentésben foglaltakkal, amit megalapozottnak tartanak – közölte a független képviselő, hozzátéve: sajnálják, hogy a kormány „egy ilyen szégyenteljes helyzetbe navigálta bele Magyarországot”. A jelentés elfogadása az ellenzéki szövetség szerint egyértelműen jelzi azt is, hogy a „szabadságharcos, hazug retorika” megbukott. Szabó Tímea felszólította a kabinetet, hogy sürgősen hozzon olyan intézkedéseket, amelyek „visszaterelik Magyarországot abba a közegbe, ahová tartozik, az Európai Unióba”.

Bauer: a DK a jelentés minden mondatával egyetért

A Demokratikus Koalíció (DK) az első mondatától az utolsóig egyetért a Tavares-jelentéssel, amelyet szerdán fogadott el az Európai Parlament (EP) plenáris ülése – jelentette ki Bauer Tamás, a párt alelnöke.

A politikus azt mondta: nagy örömükre szolgál, hogy az EP jelentős többséggel fogadta el a jelentést, amelyik az „európai demokraták szolidaritását fejezi ki a magyar néppel”.

Bauer Tamás azt is kijelentette, hogy a miniszterelnök több hamis állítást is tett kedden, a Tavares-jelentés strasbourgi vitája során. Véleménye szerint ezek közé tartozik az, hogy a jelentés lebecsülné a magyar nép eredményeit.

A Jobbik nem lepődött meg az EP döntésén

A Jobbikot nem érte meglepetésként, hogy az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta a jelentést. Volner János, az ellenzéki párt alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján a döntésre reagálva azt mondta: az Európai Unió hosszabb ideje egyre agresszívabban képvisel politikai köntösbe bújtatott gazdasági érdekeket.

MSZP: a jelentés a kormány antidemokratikus intézkedéseit ítéli el

Az MSZP szerint az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott Tavares-jelentés a kormány állításával szemben nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort, valamint a magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit ítélte el.

Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a jelentés elfogadásával az Orbán-kormány újabb bizonyítványt kapott a jogállamiság és a demokratikus normák magyarországi helyzetéről.

A szocialista politikus szerint a jelentés elfogadásával létrejöhet egy olyan rendszer, amely formálisan is nyomon követheti és számon kérheti a demokratikus normák érvényesülését Magyarországon.

Úgy véli: erre azért van szükség, mert Orbán Viktor olyan rendszert épített fel, amelyben senki és semmi nem korlátozza, hogy az emberektől elvegye a trafikokat, a földeket, vagy a nyugdíj-megtakarításokat.

KDNP: üzleti és politikai érdekei mentén ítélkezik az európai baloldal

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a Tavares-jelentés szerdai, strasbourgi elfogadása része az európai baloldal Magyarország ellen irányuló támadásainak, amelyeknek gazdasági és politikai, de elsősorban ideológiai okai vannak.

A kormánypárt az MTI-hezeljuttatott közleményében hangsúlyozta, az „alapító atyák”, vagyis „Robert Schuman, Konrad Adenauer és társaik kereszténydemokrata elvei alapján felépülő Európában” gondolkodnak.

A KDNP ugyanakkor úgy látja, az európai baloldal letért erről az útról és a saját üzleti és politikai érdekei mentén ítél, továbbá egy „dekadens világszemlélet nevében sokszor deviáns magatartásformákat támogat”.

Győri Enikő: visszautasítjuk

Tavares-jelentést a magyar kormány teljes egészében visszautasítja – jelentette ki Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára.

Győri Enikő értékelése szerint a szavazás során a parlamenti matematika győzedelmeskedett.

„Folyik egy politikai kampány, kevesebb, mint egy év múlva EP-választások lesznek. Most történetesen Magyarországot a baloldal kiváló alanynak találta arra, hogy bemelegítsen ebbe a kampányba” – fogalmazott a magyar államtitkár. Szerinte ha teret engednek az olyan jelenségeknek, mint a Tavares-jelentés, „akkor szét fogjuk verni az Európai Uniót, és ezt nem szeretnénk”.

Szájer József, az EP néppárti frakcióalelnöke azt emelte ki újságíróknak nyilatkozva, hogy a szavazás eredményéből egyértelmű, a baloldalnak nincs meg az abszolút többsége az EP-ben ahhoz, hogy elindítsa az uniós alapszerződés hetedik cikkével kapcsolatos eljárást Magyarországgal szemben.

„Ezért van szükség arra, hogy egy alacsonyabb szavazati arányt igénylő határozatot fogadjanak el” – mondta.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a Tavares-jelentést „súlyának megfelelően kell kezelni”, az nem kötelező erejű dokumentum. Az ilyen jellegű viták folytatódni fognak az EP szabadságjogi bizottságában – vélekedett.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy értékelte a szavazás kimenetelét, hogy „nem várt nagy fölénnyel nyertek a demokrácia hívei”.

Tabajdi szerint nagy politikai vereséget szenvedett a Fidesz, és nem működött az Európai Néppárton belüli szolidaritás. Mint közölte, számításaik szerint "saját pártcsaládjának legalább egynegyede, egyharmada nem úgy szavazott, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök tőlük kérte.

Ugyanerről Göncz Kinga szocialista EP-képviselő így nyilatkozott: a vitában kiderült, hogy miközben az unió alaptörekvése a dialógus, Orbán Viktor felszólalásának már az indításából is az derült ki, hogy „semmit nem hallott meg az eddigi kritikákból”.

Tavares: nincs szó gyámkodásról

Alaptalannak nevezte szerdán azokat a kijelentéseket Rui Tavares, az Európai Parlament portugál, zöldpárti jelentéstevője, amelyek szerint gyámság alá helyezné Magyarországot az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó EP-állásfoglalás, amelyet aznap fogadott el az uniós parlament plénuma.

Erről sem a határozat, sem az uniós szerződés alapján nincs szó – húzta alá a raportőr, aki nem sokkal az általa jegyzett dokumentum elfogadását követően a következő üzenetet tette közzé a twitteren: az egyén alapjoga minden uniós polgár joga. A képviselő szerint költségvetési kérdésekben például az Európai Unió jelenleg sokkal messzebb merészkedhet a tagállamokkal szemben, mint az ennél szerinte fontosabb ügyekben, mint amilyen az uniós szerződésben lefektetett alapértékek, alapjogok kérdése.

A jelentés elfogadásával kapcsolatban sajtótájékoztatóján Rui Tavares azt emelte ki, hogy az EP, az unió demokratikusan választott parlamentje kimondta, hogy gondok vannak a kettes cikkben foglalt értékek érvényesülésével Magyarországon, de – mint fogalmazott – ettől még Magyarország ma is ugyanaz a tagország, mint tegnap volt.

Tavares azt is külön hangsúlyozta, hogy az alapjogok érvényesülését, az úgynevezett koppenhágai kritériumok „kontinuitását” szavatolni hivatott testület, amelynek létrehozására a határozat javaslatot tesz, az ő elképzelése szerint nem politikai testület lenne.

A hogyan tovább újságírói kérdésre válaszolva Rui Tavares a jelentésre hivatkozva felvázolta, hogy a raportőr és az úgynevezett árnyék-jelentéstevők, akik a többi párt részéről segítik a dokumentum elkészítését, valamint a tanács és a bizottság képviselői hivatottak ellenőrizni, hogyan teljesíti Magyarország az ajánlásokat, az pedig az EP házbizottságának feladata, hogy megítélje, megfelelnek-e szerinte a magyar válaszintézkedések a kettes cikk alapértékeinek, és ha úgy tűnik, hogy nem, akkor mérlegelje a szükséges lépéseket.

A néppárti frakció szerint az EP túllépte hatáskörét

„Teljesen elfogadhatatlan és minden jogi alapot nélkülöz a magyar Országgyűlésnek címzett több tucat jogalkotási ajánlás és egy olyan monitoring eljárás bevezetése, amely ezen javaslatok végrehajtását kíséri figyelemmel. Az Európai Parlament semmiképpen nem válhat +Nagy Testvérré+” – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke.

„Az uniós szerződések őreként az Európai Bizottság rendelkezik megfelelő hatáskörrel ahhoz, hogy objektív módon értékelje a tagállami törvények és az uniós jog összhangját” – tette hozzá Manfred Weber.

Az EPP közleménye szerint a dokumentum „az európai baloldali pártok kívánságlistája, akik a saját politikai programjukat akarják Magyarországra erőltetni”.

Ajánlásokat fogalmaztak meg

Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.

A dokumentum szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek „kiterjedt alkalmazása” továbbra is „aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot”. A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.

Az irat – bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság – azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja,hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.

Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.

A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását.

Az Európai Parlament „újra megerősíti”, hogy „rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni” – áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig tovább 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók – akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében – közösen ellenőriznék. A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének – szankciókat még nem tartalmazó – első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.

Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.

Orbán Viktor miniszterelnök a jelentés keddi vitájában úgy fogalmazott, hogy a dokumentum szerinte komoly veszélyt jelent Európára nézve, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát. A kormányfő úgy vélte: a javaslat figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az uniós intézmények közötti feladatmegosztást, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.