Orbán: 100 ezer ukrajnai menekült van Magyarországon

Méltatlanul elkerülte a közvélemény figyelmét a magyar kormányfő néhány, ukrajnai menekültekre vonatkozó mondata.

2016. február 22., 13:46

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács pénteken zárult, brüsszeli, kétnapos csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján az ukrajnai helyzettel kapcsolatban azt mondta:

„Magyar részről fontosnak tartottuk elmondani, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, amelyet nemcsak délről, hanem keletről is népvándorlási nyomás ér. Minden együttérzésünk, szolidaritásunk az ukránoké. Kívánjuk, hogy az ukrán állam stabilizálódjon. Szeretnénk, ha be tudnák tartani és végrehajtanák a minszki megállapodást. Örülnénk, hogyha a gazdaság talpra állítása Ukrajnában sikerülne, de egyelőre a helyzet rendkívül kedvezőtlen. Lengyelországban a milliót közelíti az Ukrajnából odamenekültek száma. Csehországban meghaladta a százezret, és Magyarországon is elhagytuk már az ötvenet, és közeledünk a százezerhez. Tehát bennünket egyszerre ér délről egy nagy néptömegmozgás, -vándorlás, és közben a nehéz ukrajnai helyzet miatt keleti irányból is.”

Arról egyelőre nem találtunk információt, hogy ezek a menekültek tiszteletben tartják-e a kultúránkat, elveszik-e a magyarok munkáját, és egyáltalán melyik befogadó állomáson helyezték el őket.

(Orbán Viktor beszédének leirata

elolvasható a kormany.hu oldalon.)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.