Durva fideszes lépések jöhetnek – A falvakat is meg kell hódítania a baloldalnak
– Orbán Viktor saját politikai logikájából kiindulva azt a következtetést vonhatja le az eredményekből, hogy létezik egy túlságosan szabad média, ami – ahogy ez nemrégiben egy, a választást értékelő konferencián is elhangzott – a Borkai-ügy miatt sokat segített az ellenzéknek. Arra számítok, hogy durva lépések következnek a megmaradt szabad média ellen: tovább korlátozzák a sajtó működését, és mindenáron igyekeznek majd megakadályozni, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok új, szabad orgánumokat hozzanak létre – mondja lapunknak Juhász Attila, a Political Capital elemzője.
Ugyanakkor szerinte kontraproduktív lenne, ha frontális támadást intéznének az önkormányzatok ellen: például ha törvényt módosítanának a helyhatóságok teljes átalakításáért.
– Viszont elképzelhető a települések fojtogatása. Nemcsak a fővárosban, hanem a megyei jogú városokban is vannak olyan intézmények, beruházások, felújítások, amelyekhez állami szerepvállalás szükséges. A fideszes többségű megyei közgyűléseknek is van beleszólásuk a fejlesztési pénzek elosztásába – magyarázza Juhász.
Úgy látja, 2010 óta tovább erősödött az a trend, hogy a kisebb településeken nagyobb a Fidesz támogatottsága. Ez jellemzi a mostani választást is, miközben a polgárság kezd elfordulni a kormánypárttól. Az, hogy a budai kerületekben rossz eredményt értek el – az I., a II. és a III. kerületben elvesztették a választást –, komoly figyelmeztetés a Fidesznek.
Az elemző szerint a Fidesz holdudvarából távozott az a véleményformáló értelmiségi réteg, amely a polgári Magyarország eszményét követte. Bod Péter Ákostól Csaba Lászlón át Jeszenszky Gézáig a konzervatív értelmiség nagy része visszafordíthatatlanul kormánypártellenessé vált. Ez nemcsak a pártról szól, hanem annak ideológiájáról, arról, hogy a Fidesz Nyugat-orientáltsága a múlté, a Kelethez húzó politikáé lett a főszerep, szimbolikus példa erre, ahogy Orbán közvetlenül a választás után a Türk Tanács konferenciáján a hazai kipcsakokról beszélt.
– Ezt a jobboldali polgárság nem fogadja el – teszi hozzá Juhász. Szerinte az egykori esztergomi viszonyokhoz képest (ott 2010 és 2014 között a Fidesz bénította le a Tétényi Éva civil polgármester vezette várost) éppen fordított helyzet alakult ki több önkormányzatban: három településen is a fideszes városvezetőnek ellenzéki többségű közgyűléssel kell együttműködnie. Hódmezővásárhelyen egyéni körzetből egyetlen fideszes képviselő jutott be a közgyűlésbe, ami azt jelzi, hogy a szavazók megbüntették a korábbi fékező, bénító, kormánypárti helyi politikát.
Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője nem hisz abban, hogy a Fidesz megnyirbálná az önkormányzatok hatáskörét, vagy pénzeket kezdene elvonni tőlük.
– Bár a kampányban a kormánypárti politikusok arról beszéltek, hogy büntetni fogják a balos önkormányzatokat, holott a legkevesebb pénzt az önkormányzatok az elmúlt öt évben egy lakosra vetítve az eddig fideszes Szombathelyen, Miskolcon és Pécsett tudták elkölteni. Magyarul: nem volt igaz az a retorika, miszerint a kormány az elmúlt években a hozzá hű településeknek juttatott volna több fejlesztési forrást.
Az ellenzék több helyütt jelezte, hogy eljött az átvilágítás, a korábbi szerződések felülvizsgálatának ideje. V. Naszályi Márta, az I. kerület új polgármestere bejelentette, áttekintik az önkormányzati szerződéseket, átvilágítják a bérlakások ügyét, ezután a lakókkal közösen egy átlátható, igazságos rendszert dolgoznak ki. Mint ismert: a Várnegyedben többek között Bayer Zsolt publicista és Palkovics László miniszter is olcsón bérel lakást. Baranyi Krisztina, a IX. kerület frissen megválasztott polgármestere pedig arról beszélt, hogy a Ferencvárosban minden szerződést nyilvánosságra hoznak, és ahol szükséges, feljelentést is tesznek. Juhász Attila szerint a helyi hatalmat megragadó ellenzék tovább erősítheti magát azzal, ha nyilvánosságra kerül, mit tettek az előző vezetés alatt az önkormányzatok, az asztalra kirakott ügyeknek pedig országos hatásuk is lehet.
– A korrupciógyanúval érintett kerületekben él az az elvárás, ha már a kampányban megígértétek, hogy vizsgálódtok, akkor tegyétek is meg – mondja Kiss Ambrus. –
Van azonban az átvilágításoknak egy rákfenéje: ha büntetőjogilag nem marasztalhatók el a felelősök, csupán politikai vagy morális szempontból, akkor rendszerint csalódás követi a feltárást. 2002-ben az MSZP, 2010-ben a Fidesz csúszott bele ebbe a hibába: megígérték az átvilágítást, de nem tudtak érdemi eredményt felmutatni. Igaz, az ellenzék most akár arra is hivatkozhat, hogy a Polt Péter-féle ügyészség mellett nincs valós esélyük ezen ügyek végigvitelére.
Kiss Ambrus szerint az ellenzéki polgármestereknek érdekük a szoros politikai együttműködés: ha például Szombathely vezetésére ráront a Fidesz, akkor az ne csak a vasi megyeszékhely ügye legyen, hanem a többi kormányellenes városé is.
– Korábbi kezdeményezésük folytatásán is dolgozniuk kell, hogy az önkormányzatok közvetlenül kaphassanak uniós forrást – mondja Juhász Attila. – A Fidesz európai szinten sok pozíciót vesztett, az unióban van hajlandóság arra, hogy a korrupt kormányzati rendszert megbüntetve a fejlesztési pénzeket közvetlenül a településeknek adják.
Úgy véli, az ellenzék elemi érdeke, hogy a BKV kivéreztetéséért felelősséggel tartozó kormánnyal szemben felemelje a szavát, jelezze, hány választó van mögötte, és megmutassa a politikai erejét.
Juhász Attila szerint az országgyűlési választások közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy az ellenzék által megnyert nagyvárosok vezetése foglalkozzon a környékükön lévő kisebb településekkel is. A 106 egyéni választókerületben ugyanis hiába van egy nagyvárosi központ, amelyet megnyerhet az ellenzék, a kisebb településeken jóval erősebb a Fidesz. Az ellenzéki pártoknak működő alapszervezeteket kell kiépíteniük a falvakban is.
Több lap beszámolt arról, hogy az önkormányzati választások egyik nagy nyertese a Momentum lett. Hat polgármesteri helyet szereztek, az Index pedig összeszámolta, hogy 130 önkormányzati és 30 megyei képviselőjük lesz a következő öt évben.
Ezzel párhuzamosan megkezdődött a választások eredményének pártpolitikai szempontú értelmezése. A kormányközeli Nézőpont Intézet például arról ír, hogy bár Budapesten veszített a Fidesz, országosan mégis győzött. Ha „a leadott voksokat parlamenti választásra vonatkoztatjuk, a Fidesz országos és erős győzelme megkérdőjelezhetetlen lenne”. A Nézőpont „szavazatátszámító” elemzése szerint ha október 13-án „országgyűlési választást tartottak volna Magyarországon, a kormánypártok közel kétharmados többséget szereztek volna ismét (a kétharmadhoz szükséges 133-ból 129 mandátumot). Így minden legitimációs alapja megvan a Fidesz–KDNP-nek, hogy az országgyűlési kétharmados többségét használja a jövőben is, ha valamilyen ügyben szükségesnek tartja” – olvasható a Nézőpont közleményében.
Ugyanakkor a szocialistákhoz közeli Hírklikk azzal igyekszik az Index elemzését cáfolni – amely szerint a legtöbb megyében az MSZP volt a leggyengébb a DK–Momentum–Jobbik–MSZP-négyesből –, hogy „tíz megyei jogú városban szerzett polgármesteri széket az ellenzék, ebből négyben az MSZP–Párbeszéd-szövetség adhatja a polgármestert, 205 ellenzéki képviselői helyből 62-t szereztek meg a szocialisták, 83 körzetből 49 győzelmet szereztek, 34 képviselőjük kompenzációs listáról került be a testületekbe”.
Azt mások sem vitatják, hogy a szövetségen belül a polgármesterek számát tekintve jobban áll az MSZP, Budapesten például hat kerületet vezet.
– De az emberek nemcsak az MSZP-re szavaztak, hanem az összefogásra és a polgármesterjelölt személyiségére is – teszi hozzá Kiss Ambrus. Szerinte az önkormányzati választás ráadásul nem értelmezhető úgy, mintha országgyűlési választásokat tartottak volna. A megyei listákra csak a kistelepülések Magyarországa szavazott, a megyei jogú városok lakossága nem. Sok helyütt közös listákat alakítottak a pártok, így ebből sem lehet érdemi következtetéseket levonni.
– Ezúttal nem érdemes az ellenzéki pártok erősorrendjét felállítani, hiszen az csak tovább növeli a kormányellenes oldal polarizáltságát, árt a szövetségnek. Ráadásul a kistelepüléseken megkérdőjelezhetetlen a Fidesz vezető szerepe. Politikai szempontból félre szokták értelmezni a helyzetet, legyintenek erre az eredményre, de a kistelepüléseken lakik a választópolgárok majdnem fele. Országosan nem lehet áttörést remélni, ha ezeken a helyeken nem szerepel jól az ellenzék. Kevésbé hiszek abban, hogy a nagyvárosok sikere önmagától leszivárog a kisebb városokba. Amíg az ellenzék nem lesz jelen a kis falvakban, addig fennmarad a jelenlegi helyzet: ellenzéki nagyvárosok mellett kormánypárti kistelepülések alkotják az országot – magyarázza Kiss Ambrus.
Az atv.hu nemrégiben arról számolt be, hogy a Fideszben egyre sürgetőbbnek tartanak egy „narancsszínű alkotmánymódosítást”, válaszul „a szivárványszínű budapesti balliberális áttörésre”.
Korábban az Index írt arról, hogy a Fidesz alkotmánymódosítással reformálná meg a teljes igazságszolgáltatást, erős végrehajtói hatalom épülne ki, amely érintené a központi kormányzat felépítését is. Ehhez képest Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a napokban azt közölte, az alkotmánymódosítás nem szerepel az Országgyűlés őszi ülésszakának törvényalkotási programjában.
Kiss Ambrus szerint a Fidesz elemi érdeke, hogy visszaszerezze a tematizáló képességét.
– Hogy ez Alaptörvény-módosítás lesz-e, vagy másfajta kezdeményezés, még nem világos. Saját szempontjukból hibát követnének el, ha nem állnának ki konfliktust, vitát generáló javaslatokkal – mondja. Úgy véli,
önkormányzati szinten nincs alternatívája az ellenzéki együttműködésnek.
Országos szinten 2021 nyaráig akár önállóan is növekedhetnek a kormányellenes pártok, de eddig sem sikerült azt a 2010 óta dédelgetett vágyat megvalósítaniuk, hogy egyetlen ellenzéki szervezet tartósan 30 százalék körüli szintre emelkedjen, és integrálja a többieket. Ez pedig előrevetíti, hogy milyen reális forgatókönyv születhet 2022-re.
