Önkényes passzus jelent meg médiatörvényben

Egy eddig ismeretlen kiegészítés került be a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján elérhető médiatörvénybe. A médiahatóság által közzétett szövegben a kivethető bírságok elleni jogorvoslati passzus egy új félmondattal egészült ki az Országgyűlés által megszavazott és a köztársasági elnök által aláírt változathoz képest. A jogorvoslati paragrafusok körül nem ez az első zavar, a parlamentben is többször igazítottak a szövegen. A törvényszöveg angol nyelvű változata a helyes fordítást tartalmazza, tehát a hatóságnak biztosan megvolt a „jó” törvényszöveg.

„A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz” – ez áll az NMHH honlapján közzétett médiatörvény 164-ik paragrafusában, amely azt szabályozza, hogy mennyi idő alatt kell a bíróságoknak dönteniük, ha az érintett médiumok fellebbezést nyújtanak be a teljes elektronikus, nyomtatott és internetes sajtó felügyeletét ellátó Médiatanács döntései, határozatai ellen. Ezzel szemben a parlament honlapján található, december 21-én hajnalban megszavazott és a köztársasági elnöknek megküldött törvény 164-ik paragrafusa a bíróságokra vonatkozóan csak ennyit tartalmaz: „a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni”. Ugyanez a mondat szerepel a Magyar Közlöny december 31-én megjelent 202-es számában is, amely az államfő által aláírt jogszabályt tartalmazza.

„Nem értem, miért nem a Közlönyben szereplő hatályos változatot tette ki az NMHH a honlapjára. Ugyanis a bíróságok nem honlapról, hanem a Közlönyből tájékozódnak, bár nyilván sokan, így a médiatörvény érintettjei is a hatóság weboldaláról töltik le a szöveget, abból szerzik ismereteiket. Egyébként egy ilyen előírás valószínűleg lebénítaná a Fővárosi Bíróságot, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet több tucatnyi határozatot megtárgyalni” – mondta a Hírszerzőnek a törvényt korábban többször bíráló Polyák Gábor médiajogász. A Médiatanács csak a december 8-i ülésén 65 határozatot fogadott el írta a

A törvény 163. és 164. paragrafusa azokat az előírásokat tartalmazza, melyek többek között a sokat bírált és jelentős összegű bírságokkal szembeni bírósági jogorvoslat lehetőségeit tisztázzák. Júliustól ugyanis a médiahatóság a jogsértő országos napilapot és internetes sajtóterméket akár 25 millióra, a hetilapokat akár tízmillióra büntetheti. A nagy piaci részesedéssel rendelkező rádiókra és tévékre 200 millió, a kisebbekre pedig 50 millió forint bírságot vethet majd ki. (Az év első felében a hatóság a nyomtatott és az internetes sajtóra még nem alkalmazza ezeket az aláírásokat, mert időt kívánnak biztosítani az önszabályozó testületek létrehozására.)