A minisztérium azt javasolja, hogy mégse legyen kötelező a nyelvvizsga jövőre az egyetemi felvételihez
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy
a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak
– jelentette be a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.
Schanda Tamás felidézte, a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy öt éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására.
– Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk. Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot
– jelentette be.

Az Indexnek Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke azt nyilatkozta, hogy a múlt heti tárgyalásokon arra hívták fel az ITM figyelmét, hogy a nyelvvizsga-követelmény miatt drasztikusan csökkenne a hallgatók száma egyes egyetemeken. Az idén egyetemre felvettek egyharmadának nem volt nyelvvizsgája. Ha a nyelvvizsga-követelményt jövőre bevezetnék, az pont azokat a vidéki felsőoktatási intézményeket veszélyeztetné, amelyeknek nagyon fontos szerepük van a vidék megtartóképességében.
A hallgatói létszám csökkenése miatt viszont a kormány számára nemzetstratégiailag fontos szakokra (pedagógus-, egészségügyi-, agrárképzés) sem lehetne elég embert felvenni.
A HÖOK egyik kompromisszumos javaslata ezért az volt, hogy halasszák el egy évvel az intézkedést, és a nyelvtudás előírásával várják meg az új Nemzet alaptanterv (Nat) bevezetését.
A jelenlegi Nat ugyanis csak a B1-es szintre készíti fel a diákokat, miközben a felvételihez B2-es szintet várnak el. Sok olyan család van, amely nem tud külön nyelvórákat megfizetni.
A keddi javaslat alapján a kormány mégsem teszi kötelezővé a 2020-ban felvételizőknek a középfokú nyelvvizsga meglétét.