Nyugdíjasok a célkeresztben: sürgős segítség kellene, de csak későbbre ígérik

Aki huzamosan nem teljes, nyolcórás munkaidőben dolgozik, az számolhat azzal, hogy ezt a nyugdíja megállapításakor is figyelembe veszik. Vagyis a szolgálati idejét lefelé arányosítják. Tavaly január óta azonban érvényes a munka törvénykönyvének az a módosítása, amely többek között 250-ről 400-ra emelte az egy évben megkövetelhető túlórák számát. Hiába az ellenzéki pártok és a szakszervezetek tiltakozása, a köznyelvben csak rabszolgatörvénynek nevezett változtatás hatályba lépett. Az viszont még senkinek sem jutott eszébe, hogy ennek nyomán követelje a nyugdíjtörvény átalakítását.

A huzamosan teljesített túlmunka miatt ugyanis felfelé kellene arányosítani a nyugdíjakat,

ahogy egyébként az egészségügyi ágazatban – de csak ott - ez most is lehetséges.

Ezzel a példával illusztrálta a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, mennyi mindenre kell figyelniük, amikor az idős embereket érintő gondokkal foglalkoznak. Karácsony Mihály a 168 Órának elmondta, szervezetük főleg a szakmai kérdések közötti eligazodásban igyekszik segíteni. Példaként említette, hogy szinte minden héten beadnak két-három közérdekű adatigénylést, amelyekre gyakran nem kapnak választ, s emiatt néha a pereskedésig is el kell menniük. De benyújtottak már összesen 16 népszavazási kérdést is az Országos Választási Bizottsághoz. „Nem reméltük, hogy átmennek, de legalább alapos válaszokat akartunk. Ezt el is értük. Bár mindegyiket elutasították – a Kúria, az Alkotmánybíróság, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság korábbi határozataira hivatkozva –, de kénytelenek voltak hosszú és tartalmas indoklást fűzni hozzájuk.”

Karácsony Mihály

Ezért sem tekintik a munkájukat szélmalomharcnak. Bíznak benne, hogy javaslataikat előbb-utóbb megfontolják azok, akiket illet. Éppen emiatt most megpróbáltak egyetlen, de szerintük annál fontosabb ügyre koncentrálni. Megkeresték az összes parlamenti pártot és a kormányt is a méltányossági alapú nyugdíjemelés ügyében. Erre ugyanis a jövő évi költségvetés tervezetében éppúgy 800 millió forintot irányoztak elő, mint amennyit az előző négy évben szántak rá. Csakhogy a legutóbbi zárszámadási törvényből kiderült, hogy bár tavaly 61 ezren kérték, de kimerült a keret, és így csak 34 ezren jutottak hozzá az egyébként csekély, de számukra lényeges összeghez. Az ellátás korrigálását ugyanis csak olyanok kérhetik, akiknek 85 ezer forint alatt van a havi nyugdíjuk, s így a törvény alapján 2800 és 7500 forint közötti pluszra számíthatnak.

A Nyugdíjas Parlament most a keretösszeg duplájára emelését kéri, és forrást is talált hozzá. Karácsony Mihály emlékeztetett rá, hogy tavaly a rezsiutalványokat 47 ezer embernek nem tudták kézbesíteni, ez az összeg – mintegy 400 millió forint – megmaradt az államkincstárban.

Az utalványok hozzávetőleg 4-5 százalékát nem váltották be, ami megint csak 400 milliót jelent.

Szerintük tehát ezekkel a maradványösszegekkel lehetne kétszeresére növelni a méltányossági nyugdíjkérelmekre szánt keretet. „Kérésünk ezúttal rendkívül visszafogott, de ezt csak az első lépésnek tekintjük. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy rendezni kellene a nyugdíjak körüli összes problémát, tehát a jövőben ezek megoldására is gondot kívánunk fordítani” – mondta az elnök. Mostani javaslatukkal egyúttal választ kívántak adni az utóbbi időszak kormányzati propagandájának arra az állítására, amely szerint a jövő évi költségvetés első számú kedvezményezettjei a nyugdíjasok.

A koronavírus-járvány terjedése idején mindenesetre éppen az ellenkezőjét tapasztalták. Karácsony Mihály szerint ez az időszak elsősorban éppen az idős embereket sújtotta. Közülük került ki a legtöbb halálos áldozat, és a járvány olyan anyagi terhekkel járt, amit kompenzálni kellett volna. A karantén hatása – az izoláció, a társas kapcsolatok hiánya – is náluk jelentkezett leginkább. Eközben viszont

„felerősödött az idősek elleni uszítás.

Visszataszító, sértő megjegyzéseket lehet hallani, amelyeket néha humornak szánnak. Közlekedési eszközökön gyakran beszólnak az idős embereknek. Az érettségizők például azzal vádolják őket, hogy miattuk nem tudtak a végzős gimnazisták ballagni. Egyszerűen sértő minden baj forrásának őket beállítani. Tény azonban, hogy ennek a korosztálynak jelentősen csökkent a társadalmi megbecsülése” – vélekedett.

A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint lehetett volna segíteni azonnali lépésekkel. Emlékeztetett, hogy Bécsben például taxicsekkeket kaptak az idős emberek, hogy ne kelljen a tömegközlekedést használniuk. Ezt Budapesten is megtehették volna, mint ahogy adhattak volna nekik ingyen vagy kedvezményesen immunerősítőket, étrend-kiegészítőket, fertőtlenítőszereket. „Ezzel szemben sem anyagi, sem természetbeli, sem társadalmi értelemben nem kaptak annyi megbecsülést, mint amennyit megérdemeltek volna” – tette hozzá.

Karácsony Mihály tisztában van vele, hogy mindez persze csak tüneti kezelés lehetett volna, hiszen sokkal súlyosabb gondokat is lát. „A jelenlegi nyugdíjrendszer rengeteg igazságtalanságot tartalmaz, ezer sebből vérzik. Méltánytalan, hogy területileg nagy a szóródás a nyugdíjak között. Nem egyforma a férfiak és a nők ellátása, és az sem mindegy, hogy ki mikor ment nyugdíjba. Folyamatosan nő a nyugdíjak közötti különbség csak azért is, mert mindig százalékosan emelik, vagyis akinek eddig több volt, annak az emelésnél is több jut” – sorolta. Felidézte, hogy már régóta változtatást szorgalmaznak a nyugdíjemelés kiszámításában. Ehhez jelenleg csak a fogyasztói árindexet veszik figyelembe, amit jövőre 3 százalékra terveznek. Ha azonban a bruttó bérkiáramlással együtt számítanák – amely a következő évben 8,5 százalék lehet –, akkor ez a vegyes indexálás lehetővé tenné, hogy akár hat százalékkal növeljék az összegeket.

Amire azért is nagy szükség lenne, mert a járvány miatt nagyon megemelkedtek a megélhetési költségek. Az élelmiszerek például 8 százalékkal kerülnek többe, de közülük az alapvető élelmiszerek ára 20-25 százalékkal nőtt, a sertéshúsé pedig harminccal. Karácsony Mihály leszögezte, most kellene segíteni, ám a tervbe vett 13. havi – konkrétan 53. heti – nyugdíj kifizetése csak jövőre esedékes. Nem kétséges, hogy ezt előre kellene hozni – mondta az elnök.

„Ez pont olyan, mintha a vállalkozói szférában azt mondanák, ha majd jövőre is tudod működtetni a szállodádat vagy az éttermedet, akkor egy év múlva segítünk neked.

Különös módon az állam az ő esetükben tisztában van azzal, hogy most van szükség a segítségre. Viszont gondoljunk bele: a 13. havi nyugdíj teljes összegére mindenki csak négy év múlva számíthat” – magyarázta. Karácsony Mihály azt is hozzátette, felháborítónak tartják, hogy sok olyan embernek ígéri a kormány ezt a juttatást, aki addigra már nem is fog élni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente mintegy 110 ezer nyugdíjas hal meg. Ennyien tehát már nem érik meg a jövő februárt, amikor az első heti részlet esedékes lesz. „Ki lehet számítani, négy év múlva már majdnem félmillióan nem élnek majd azok közül, akiknek most ígérget a kormány. Ez nem tisztességes. Még akkor sem, ha hasonló nagyságú tömeg viszont belép a rendszerbe, hiszen közben nyugdíjba mennek” – mondta Karácsony Mihály.

Az elnök arról is beszámolt, hogy ősszel – mint az utóbbi években mindig – ismét összehívják a Nyugdíjas Parlamentet. Nagyon fontosnak tartják ugyanis, hogy ezzel is segítsék e korosztály önbecsülésének erősítését. Mint mondta, az országban rengeteg szervezet igyekszik támogatást nyújtani az idős embereknek, ők pedig mindegyikükkel együtt akarnak működni. Immár négy éve minden megyében szerveznek nyugdíjas parlamenteket, ahová mindenkit meghívnak, tekintet nélkül az esetleges politikai vagy akár vallási különbségekre. Az elhangzó javaslatokból pedig elkészítik az úgynevezett problématérképüket, a megoldásra váró feladatok listáját.

Karácsony Mihály jelezte, tisztában vannak vele, hogy – a Medián felmérése szerint – a 65 év felettiek 46 százaléka a Fideszre szavaz. „Ez az életkori csoport arra szocializálódott, hogy mindent a központi hatalomtól kap meg. Magyarországon az ellátás 86 százaléka származik a központi költségvetésből. Ez európai szinten kiugróan magas, de egyúttal érthetővé válik, miért figyel epedve a nyugdíjasok nagy része a vezérre. Az ő közléseitől teszi függővé az álláspontját. Erre persze a hatalom rá is játszik. Sosem akarják, hogy világosan lássanak a nyugdíjasok. Ha ugyanis nem látják át a rendszert, akkor könnyebb manipulálni őket” – magyarázta.

Amiből az is nyilvánvaló, hogy sok teendője akad még a Nyugdíjas Parlamentnek.