A KSH szerint egyre több nyugdíjas él nyomorban, Rétvári Bence szerint ez nem igaz

2020. január 5., 17:59

Szerző:

A KSH nemrég hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek szerint amíg Magyarországon 2018-ban 11 százalékos volt a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegénység, vagyis 238 ezer nyugdíjasnak kellett 93 312 forintnál kevesebb pénzből tengődnie, a számuk egy év alatt csaknem 28 ezer fővel nőtt, jelenleg 265 ezer nyugdíjas nyomorog. Ennek kapcsán – hívja fel a figyelmet a Privátbankár – a jobbikos parlamenti képviselő, Jakab Péter fordult azzal az írásbeli kérdéssel az emberi erőforrások miniszteréhez, Kásler Miklóshoz, hogy az Orbán-kormány milyen intézkedésekre készül, annak érdekében, hogy a nyugdíjak legalább a bérek átlagos emelkedésének megfelelően növekedjenek. Erre a tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, kiemelve, hogy 2010 óta a 2019. novemberi nyugdíj-kiegészítést is figyelembe véve a nyugdíjak 34,2 százalékkal emelkedtek, a vásárlóértékük pedig 10,3 százalékkal nőtt.

Szerinte a számpárként felhozott mutató azt jelzi, hogy a bérek Magyarországon radikálisan nőttek, és nem igaz, hogy a nyugdíjasok helyzete romlott, a relatív jövedelmi szegénység aránya Magyarországon jobb az EU-átlagnál.

Ennek a kijelentésnek a szépséghibája az, hogy a bérek 2010 és 2018 között a átlagos bruttó béremelkedés mértéke 63 százalék volt, ami 34,6 százalékos vásárlóérték-növekedésnek felel meg, vagyis a bérek reálszinten a háromszor annyival emelkedtek, mint a a nyugdíjak.

Januártól a legnagyobb nyugdíjas szervezetek tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa aláírásgyűjtést indít, hogy az Orbán-kormány tisztességesebben számoljon, és magasabb nyugdíjat adjon egy kedvezőbb nyugdíjszámítási rendszer alapján. Az Orbán-kormány 2,8 százalékos inflációval számol, és ennyivel emeli a nyugdíjakat, de a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint ez így nincs rendben, a testület 3,5 százalékos emelést szeretne, ez szerepel ugyanis az MNB friss előrejelzésében. Ráadásul létezik nyugdíjas infláció is, amely az idősek fogyasztása alapján számítanak ki, és mások a hangsúlyai, inkább a gyógyszereket és élelmiszerek árának a változásait veszik figyelembe hozzá, a tanszerek kevésbé számítanak. Ez a nyugdíjas infláció sokszor magasabb a a hagyományosnál, az MFor számolta ki, hogy nem 3,4, hanem inkább 3,6 volt 2019-ben úgy, hogy az élelmiszerek 5,38 százalékkal drágultak.