Nincs presztízsharc: BKK-vezér a hazugságfelhőkről

- Kikapcsolódásként még mindig villamosvonalakat tervez, paraméterkönyvet szerkeszt?

– A hobbi munka lett. Napi tizennégy-tizenhat órát dolgozom, szerencsére érdekel is a feladat.

- Nem is kicsit. Hallani: a HÉV-vonalak beszámozásába, kiszínezésébe a színkombinációk szintjéig beleszólt.

– Akkor még nem voltam BKK-vezérigazgató, de tényleg részt vettem az egyeztetéseken. Pár éve, a járatritkítási botrányok elülte után az akkori paraméterkönyv szerkesztéséhez jó szakmai csapat alakult ki. A 2009-es járatösszekötések, -átszámozások és a későbbi menetrendváltozások köthetők hozzájuk, de azóta is beleszólok a munkába. Például az idén a 6-os villamos éjszakai közlekedtetéséről én győztem meg a szakértőket – és be is vezettük.

- Kétségtelenül vannak részsikerek, de ennél mindenki többet vár a BKK-tól. Tarlós István annak idején azzal kampányolt: a központ megrendelő lesz, összefogja a közösségi közlekedést, a taxidroszt-üzemeltetést, a parkolást, a közútkezelést. Egységesíti az utastájékoztatást, a forgalomirányítást, a jegyértékesítést, -ellenőrzést. Ebből pedig semmi sem valósult meg.

– Az intézményrendszerhez 1968-ban nyúltak hozzá legutóbb. Londonban a miénkhez hasonló szervezet felállítása három évbe telt. Mi nem kérünk ennyit, de az átállás sok idő. Egy szakadék felé robogó vonaton kell mozdonyt cserélni. Emellett igyekszünk a szerelvényt jó útra terelni, kétféle módon is. Azonnali beavatkozással, például azzal, hogy elindítottuk a Google-utazástervezőt. De ezzel párhuzamosan gondolnunk kell arra is: mi lesz 2014-től, amikor az új, hétéves uniós ciklus indul, s reményeink szerint ismét több mint ezermilliárdot költhetünk közlekedésfejlesztésre. Ezt a pénzt jó tervezéssel, előkészítéssel többek között azért is meg kell szerezni, hogy megvalósuljon a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése vagy a 38 éves fogaskerekű cseréje. De a fejekben is váltás kell. Egy példa: az utasok panaszkodtak amiatt, hogy a 30-as busz egyik megállóját áthelyezték, de a kukák és a sárga felfestések maradtak. A BKV harminc napig vizsgálódott, majd visszaírt: sem a kuka, sem a felfestés nem az ő hatáskörük, az utas keresse a Fővárosi Közterület-fenntartót. Noha két, száz százalékig fővárosi tulajdonú cégről beszélünk, még annyi kapcsolat sincs közöttük, hogy a panaszokat továbbítsák egymásnak. A komplex gondolkodás hiányát a nagyprojekteknél érezzük leginkább.

- És mikor érezzük majd mi, utasok a változást?

– A fejlesztéseknél már összehangoljuk a teendőket. A nagy fővárosi közlekedésfejlesztési projektek már a BKK irányítása alatt állnak. Azért ezekkel kezdtük, mert ha a kapott uniós pénzt rosszul költjük el, nehezen kérhetünk újra. A következő nagy, a közönség számára is látható lépés a működtetés egységesítése lesz.

- Amelynek törvényi korlátai voltak és vannak is. Például tudható volt, hogy a vasúti törvény nem engedi a BKV metróvonalainak a BKK alá rendelését, mert a metró így nem kapna vasúthatósági engedélyt. A törvény ugyanis a vasúti üzemben tiltja a forgalomirányítási rendszer megbontását, az irányított és az irányító külön társasághoz tartozását.

– Ezt nemrég módosította a parlament.

- Egy évet kellett rá várnia a fővárosnak?

– Tucatnyi ember éjjel-nappal dolgozik a jogszabályok harmonizálásán. A most szükséges módosításokat a parlament meghozta, támogatták a munkánkat.

- A személyszállítási törvénnyel még adósak. Ha elfogadják, akkor lehet a BKK a megrendelő, a BKV pedig az üzemeltető. Csakhogy ennek a törvénynek a veszteségfinanszírozás is része, vagyis az, hogy a megrendelőnek a tényleges költségeket kell fedeznie. Értem, hogy nem rohannak az elfogadásával.

– A személyszállítási törvény összetett kérdés: nem rólunk szól, de nekünk fontos. Várhatóan ősszel szavazhatnak róla. A mai szabályozás nem felel meg az európai normáknak. Az unió világosan tudtunkra adta: ha a budapesti rendszer nem lesz EU-konform, akkor nem lehet uniós pénzből fejleszteni. Vagyis a kör bezárult: az elmúlt évek „ha elfogy a BKV pénze, injekciózunk bele egy keveset” módszere nem folytatható. De a kormány ezt tudja, rendet akar tenni a szektorban, az elmúlt húsz év lemaradását bepótolva.

- Nyilván azért vár, mert nincs pénze.

– Mikor történt olyan, hogy a BKV végül nem kapott pénzt, és nem fizetett ki számlát, vagy nem utalt munkabért? A rendszer tervezetten alulfinanszírozott, ténylegesen viszont nem az. Emiatt aztán tervezhetetlen a gazdálkodás, a felelősség pedig szétporlad. A mindenkori pénzügyi igazgatás nem szívesen vállal éven túli kötelezettségeket; szeret a gazdaság növekedésétől, a hiány alakulásától függően pénzt adni bizonyos rendszereknek. Azt kell belőni, hogy egy MÁV-val vagy BKV-val kötött közszolgáltatási szerződés ne determinálja végzetesen egy elkövetkező költségvetés egyik legnagyobb kiadási sorát, de azért legyen kiszámítható a jövő. Van szándék a változtatásra, különben miért dolgoznának a személyszállítási törvényen, és támogatták volna a BKK létrejöttét?

- Pedig nem egy érdekes csörte játszódott le a fővárosi vezetés és a kormány között. Tarlós például a Matolcsy-minisztérium képességbeli problémáival is próbálta magyarázni, hogy tavaly a BKV csak késve jutott hozzá a megígért 13 milliárdhoz. Ami nem a készséget, az együttműködést jelzi.

– Ezek napi politikai kérdések, az utalás során vétett technikai malőrök.

- Elutazik a miniszterelnök, és megáll az élet?

– Nem tudom, mi történt. Amikor forintokról beszélünk, az érdekek nyilván ütköznek a MÁV, a Volán, a BKV és teljesen más költségvetési sorok között. Ám az látszik: mindenki belátta, hogy a korábbi városvezetés által alkalmazott megoldások – emeljünk jegyárat, ritkítsunk járatot, adjuk el a maradék vagyont, ha nem megy, kezdjük elölről – nem vezettek sehová.

- Felröppentek a hírek új megoldásokról. Szó volt arról, hogy az állam átvállalja a BKV 77 milliárd forintos adósságát, cserébe 50 százalékos tulajdonrészt kapna a BKK-ban. Utóbb, úgy fest, az állam inkább a MÁV, a Volán és a BKV egybegyúrásából létrehozandó Nemzeti Közlekedési Holding felé hajlik, amit a főpolgármester mintha nem annyira szívelne.

– Az, hogy milyen módon fog az állami holding és a BKK együttműködni, egyelőre nem dőlt el. Az erős szerződéstől a tulajdonrészszerzésen át több forgatókönyv is van. Akkor lesz értelme erről a nyilvánosság előtt beszélni, ha a holding végleges formájáról megszületnek a döntések.

- Az mikor lesz?

– Talán még a nyáron.

- Presztízscsata is látszik. A BKK és Tarlós az induláskor egységet akart a saját zászlója alatt, bevonva a MÁV és a Volán elővárosi járatait is. Ehhez képest magát a BKK-t is bekebelezik.

– Nincs presztízsharc. Engem csupán az érdekel, hogy Érd kertvárosából ne három bérlettel lehessen bejönni a belvárosba, hanem eggyel. Szerintem az embereket se érdekli, hogy holding vagy BKK, a forma másodlagos. Persze ha politikusokat helyettesítünk be az egyes szervezetek fölé, érdekes hatalmi játszma kanyarítható.

- Nyilván az is zajlik.

– Én nem hatalmi csörtét látok, a BKV vagy a MÁV nem a püspökfalatjai a közszférának. Nem az uralom a kérdés, a formát keressük.

- Onnan indultunk: mi lesz a BKV adósságának átvállalásával?

– A minisztériumokban zajlanak a tárgyalások, lesz eredmény.

- Mikor?

– Hogy mondta a főpolgármester úr? „Minden ésszerű számítás szerint még idén.”

- Milyen áron?

– Nincs még megállapodás.

- Másban se. Az óriásdugót okozó budaörsi buszsávok ügyében a BKK június elsején kiadott egy közleményt, e szerint az ilyen beavatkozásoknak időt kell adni, megismerni a tapasztalatokat. Másnap Tarlós kilőtte a buszsávot.

– Az első napokban mindig az a kérdés, hogy a konfliktus megoldódni látszik, vagy nő. Itt nagyobb lett. A saját buszaink is dugóban álltak, ilyen körülmények között kellett a főpolgármester úrnak döntenie.

- Ön egyetértett vele?

– Akkor nem lehetett másképp tenni.

- VEKE-sként kritizálta volna, ahogy ők tették is. Szerintük „óriási veszély, hogy a buszsáv üzemeltetésének felfüggesztése miatt a közösségi közlekedés fejlesztésének akadályozására törekvők vérszemet kapnak”.

– Ebbe az ügybe mindenki mindent belelátott. A VEKE a döntés végén tömegközlekedés-ellenességet, az autósok autósellenességet, a vidéki polgármester Budapest–vidék-ellentétet. Ezek erős túlzások. Nyilván a sajtónak érdekes, ha két fideszes polgármester összeszólalkozik. De a lényeg az, hogy nagyon különbözik Budapest és egy-egy agglomerációs település érdeke, és általában Budapesten kérik számon, hogy oldja meg az agglomeráció gondjait. Miközben 1,7 millió ember adóbevételeiből, támogatásaiból nem lehet megoldani egy hárommilliós térség ügyét. A budaörsi buszsáv ezen belül is speciális: 2008-ban előkészített projekt volt, a megvalósítása jobb kommunikációval, megfelelő előkészítés mellett sikeres lehetett volna.

- Épp ez lenne a BKK dolga, nem? Azt nyilatkozta: se a főpolgármestert, se önt nem tájékoztatták arról, hogy kivitelezési szakaszba jutott a munka. Az meg hogyan lehet? A sajtóból értesült róla?

– Ezeket a kisebb projekteket idén júliustól vette át a BKK. A beruházáshoz szükséges fővárosi hozzájárulásokat régen, még a 2008-as projektindítás után kiadták, újat tőlünk nem kellett kérni, a kivitelezőt megbízták, ő felvonult, megcsinálta. Én meg az első reggel kaptam néhány barátságtalan telefont...

- Noha a BKK-t azért hozták létre, hogy olcsóbban és hatékonyabban szervezze meg a budapesti tömegközlekedést, félévente kér pénzt: 250 milliót, nemrég félmilliárdot kapott. Sajtóhírek szerint többek közt azért, mert itt nincs lejjebb osztályvezetői szintnél.

– Ez egy hazugságfelhő. Soha senki nem mondta, hogy önmagában a BKK-tól olcsóbb lesz a budapesti tömegközlekedés. Mi jobb közlekedést és hatékonyabb szervezést ígértünk.

- A párhuzamosságok megszüntetésével az lehetne.

– Ilyet soha nem mondtunk. Kizárt, hogy a BKV középtávon olcsóbban működjön: le kell cserélni a buszparkot, s a modern, légkondis járművek drágábbak, többet is fogyasztanak.
A 4-es metró már attól is pénzbe kerül, hogy átvesszük az állomásokat: ott az őrzés, be kell indítani az energiarendszereket, milliárdos többletköltség. Ha beindul a vonal, évi 7 milliárddal fog többe kerülni a rendszer működése. De a lényeg az, hogy a BKK soha nem kért pluszpénzt, feladatokat forrásokkal együtt veszünk át. Az egyes újságokban „Újabb százmilliók a BKK”-nak címmel megzenésített előterjesztések pedig valójában az éves elfogadott üzleti terv és a fővárosi költségvetés szerinti források átadásához szükséges szerződéskötésről szóltak. Nem újabb pénzről.