Nincs palotaforradalom

„Ha embertelenséget látok, nem pártzászlóval állok oda az M1 kivezetőjéhez, hanem vízzel meg szendviccsel. Én is ott voltam a családommal” – mondja lapunknak az MSZP elnöke, akinek a pályaudvarokon dolgozó civilek elismerése többet jelent, mint ha különféle politikai performance-okon szerepelnének. Beszél arról is, miért nem érdeklik a közvélemény-kutatások és miért felesleges a kormánnyal szemben álló tömeget keresni.

2015. október 15., 13:20

– Megúszta a CÖF-ös plakátokon való szereplést.

– De mi a kérdés?

– Nem furcsa?

– Nem találtak olyan mondatot, amelyet kiforgathattak volna. Nyolc hónapja következetesen ugyanazt mondjuk. Sőt Merkel és Hollande is azon az állásponton van, mint amilyen javaslatokat az MSZP benyújtott az Országgyűlésnek.

– Inkább úgy tűnik, a többi ellenzéki párt elnökétől tudtak erős mondatot idézni menekültkérdésben, öntől viszont nem.

– Ez nem a nagyotmondás versenye. Aki szerint a menekültügy napi politikai játszma, téved. Ez a kérdés meghatározza majd Európa következő minimum negyed századát. Ezért felelősen kell gondolkodnunk és beszélnünk.

– Korábban azt mondták, hogy ez álprobléma, amit a Fidesz csak azért dobott be, hogy elterelje a figyelmet a Quaestor-ügyről és a Simicskával folytatott harcról.

– Mikor mondtunk ilyet?

– Például Kunhalmi Ágnes és Horváth Csaba júniusban. Szerintük „a bevándorlás álprobléma, amit a Fidesz kreált”.

– Egyrészt azt mondtuk: a magyarok kivándorlása a probléma. Másrészt: nincs is bevándorlás. Nem a bevándorlás okoz ugyanis gondot, hanem a menekültek tömeges érkezése, az átvándorlás. Csak éppen a Fidesz szándékosan összemossa ezt a gazdasági bevándorlás fogalmával. Már a februári parlamenti beszédeinkben is hangsúlyoztuk: a menekültügy valós probléma, bár elsősorban nem a miénk, hanem Európáé, amelynek persze mi is része vagyunk. Szempontokat is meghatároztunk. Például: minden magyar embert tudjunk biztonságban. Az európai vívmányokat – mindenekelőtt a szabad mozgást – őrizzük meg. És legyünk emberségesek a bajba jutottakkal. Ha e három elv bármelyike sérült is, az MSZP rögtön megszólalt. Sajtótájékoztatót tartottunk, javaslatokat fogalmaztunk meg itthon és az Európai Parlamentben is. A Medián minapi közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki pártok véleménye közül az MSZP álláspontját ismerik a legtöbben, a magyarok 36 százaléka.

– Erre olyan büszkék?

– Csak azért mondtam, hátha elkerülte a figyelmét. Mert ez tény. De nem népszerűséget keresünk. Felelősen akarunk politizálni. Többször elmondtuk: addig, amíg a külső határokra ekkora nyomás nehezedik, a Dublin III. nem tudja betölteni a célját. Helyette közös határvédelemre, közös regisztrációra, közös elosztásra, közös finanszírozásra van szükség.

– A parlament elé valóban kerültek MSZP-s javaslatok, de a közvélemény ingerküszöbét nem sikerült megütni. Szegeden önkormányzati szinten segítették a menekültek ellátását, Budapesten megnyitották a székházat, de mindezt minimális hírveréssel. Merthogy tudható: választóik nyolcvan százaléka egyetért a kormány menekültpolitikájával.

– Ahogyan az előbb mondtam: a Medián kutatása azt jelzi, ismerik az álláspontunkat. A szavazók nem a kormány menekültpolitikáját támogatják. Bár a kormány a gyűlöletkampányával elérte, hogy az emberek féljenek a menekültektől, a magyarok azt is gondolják: amíg itt vannak, bánjunk velük emberségesen. Ez a kettősség él a társadalomban. Vannak kérdések, amelyeket nem lehet egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolni. Biztonság a magyar embereknek, szabad mozgás Schengenen belül, közös európai megoldás és humánus bánásmód – ezek az MSZP elvei. A menekülteket segítő civileket az MSZP emberségből támogatta, nem politikai haszonszerzésből és magamutogatásból.

(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)