Nincs enyhülés: tovább gyorsult a lakásárak növekedése, Budapesten az egekben az árak
Az idei évben tovább fokozódott az ingatlanárak több éve tartó növekedése, a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése szerint országos átlagban 17,1 százalékkal lettek drágábbak az ingatlanok 2019 első felében 2018 első hat hónapjához képest.
Budapesti viszonylatban a drágulás továbbra is döbbenetes. egyetlen év alatt átlagosan ötödével lettek drágábbak az ingatlanok.
A jelentés hozzáteszi, hogy a fővárosban a növekedés üteme lassult, a 2018. év végi 24,8 százalékról 22,5 százalékra.
Az MNB szerint az árak növekedését több tényező együttesen idézi elő:
- a magas foglalkoztatottság,
- a bővülő reáljövedelmek,
- a megtakarítások magas szintje
- és az alacsony kamatkörnyezet a hitelezésben
Bár említés szintjén az MNB is megjegyzi, hogy a keresletre hatással volt a csok és a babaváró hitel, de ennek árfelhajtó hatásáról nem írnak, csak arra utalnak, hogy mivel a babaváró támogatás júliusban indult, ezért az ingatlanvásárlást a második félévre időzítették a hitelt igénylő családok. Hozzáteszik, hogy általánosan is növekedett a felvett lakossági lakáshitelek száma.
Az összes értékesítés részben a fentebbi okból, részben az újlakás-piacon az elmúlt években kötött előszerződések magas száma is, ami miatt a lezárt adásvételek később jelennek a statisztikában.
Az árak emelkedése mellett azonban kereslet változóban van, Budapesten csökkent az ingatlanvásárlási kedv az idei első hat hónapban, a vidéki városokban stagnál, a kisebb településeken viszont 6 százalékkal emelkedett.
A kereslet mérséklődése mögött a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) azt látja – számos, egyelőre nehezen mérhető tényező mellett –, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) bevezetése miatt több befektető inkább az állampapírt választja.
A LITT tagjai előretekintve 2021-től az újlakás kínálat jelentős visszaesését prognosztizálják. Véleményük szerint a kivitelezési kapacitások fejlesztésével csökkenthető lenne az új lakások építési költsége, növelve ezzel a kínálatot. A hazai érdemi építőanyag termelés hiánya miatti drága alapanyagok mellett az európai szinten is szigorú előírásokat is kiemelték, mint költségnövelő tételek. A bérleti piac fejlesztésének szükségességét ugyancsak hangsúlyozták a lakhatási lehetőségek bővítésének egyik irányaként.
