Nigéria fejlődik, Magyarország süllyed, félúton pedig most találkoztunk
Egy új, választási rangsort publikáltak, amiből fény derült arra, a voksolás tisztasága a két országban nagyjából ugyanazon a szinten van, és egyikben sem túl nagy.
Nigéria kicsit jobban szerepelt Magyarországnál abban a választások tisztaságát elemző rangsorban, amelyet nemrég publikált az Electoral Integrity Project (EIP) nevű nemzetközi szervezet. Az Azonnali.hu cikke szerint,
a rangsor 169 országot vizsgált, Magyarország és Nigéria pedig egyaránt csupán 52 pontot szerzett a tanulmányban.
Azt is elmondják, a felmérés vizsgálta a a választási törvényeket, választási eljárásokat, a körzethatárok igazságosságát, a választói regisztráció folyamatát, a pártregisztrációt, a médiamegjelenések arányát, a kampányfinanszírozást, magát a szavazási folyamatot, a szavazatszámlálás menetét, az eredményeket és a választási hatóságokmunkáját is.
Az adatokat Magyarország esetében is egy hónappal a 2022-es választások után, a 2012 és 2022 közötti, országgyűlési választások figyelembe vételével készítették el. Nigéria a demokráciának ebben a mozzanatában régen rosszul szerepel, azonban az utóbbi időben fejlődött, míg mi
az európai kontinensen csupán nyolc országot utasítottunk magunk mögé.
Ezek között ott van Szerbia (33 pont), Oroszország (32 pont) és Belarusz (27 pont) is.
Említésre méltó még, hogy a liberális demokráciák közül éppen az Egyesült Államok kapta a legrosszabb pontszámot, ők 57 ponttal alig-alig előznek meg minket és Afrika egyik legfejlettebb államát. Stabilnak ítélte azonban a tanulmány Svédország (85 pont), és Dánia (85 pont) választási rendszerét.
A kelet-európai adatokhoz a felmérés hozzátette, térségünkben „a média nagy mértékben segíti a jelenlegi kormány politikáját”, illetve „erőteljes az újságírókkal szembeni megfélemlítés és erőszak”.
(Kiemelt kép: Nigériaiak adják le szavazatukat az ország elnöki előválasztásán Abudzsában, 2022. május 28-án. Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP)
