Nézőpont kérdése
A Fidesz Európa-bajnoki 56 százalékával tovább erősödött. Csakúgy, mint a Jobbik, amely majdnem 15 százaléknyi támogatójával hét megyében is megelőzte a szocialistákat, így három mandátummal masírozhat ki a nemzetközi küzdőtérre. A választások eredményeként várhatóan gyengül európai parlamenti érdekérvényesítő képességünk az EU-ban. BARÁT JÓZSEF elemzése.
Mindnyájan vesztettünk -- írja elemzésében a 168 Óra újságírója, aki körképet az EP-választások utáni európai és magyar helyzetről.
Magyarország képviselőinek teljesítménye az elmúlt öt évben jobb volt, mint a hazai politikai elité – értenek egyet a szakértők. Szalai Zoltán, az EP budapesti tájékoztatási irodájának vezetője szerint a hatékony munka elemi feltétele az volt, hogy a magyarok nagy súllyal voltak jelen a két legnagyobb frakcióban, a néppárti és a szocialista képviselőcsoportban. Igen aktív volt a harmadik legerősebb csapatban, a liberálisok között is a két magyar képviselő.
Tuka Ágnes, a Pécsi Egyetem politológusa a magyarok és az előző ciklusban szintén 24 tagú cseh küldöttség befolyását vetette egybe. Jellemzőnek találta, hogy a magyaroknak 2004-ben 11 fontosabb, frakción belüli és delegációs beosztás jutott, míg a cseheknek összesen 7. Lapunknak az elemző azt is elmondta: Brüsszelben készített interjúi bebizonyították, hogy képviselőink sokkal eredményesebbek voltak az első két és fél évben, amíg el nem kezdődött a hazai belpolitikai csatározások exportja. Az unióban korábban az olaszok és a spanyolok kissé lesajnált műsorszáma volt az otthoni pankráció átemelése az uniós parlament küzdőterére, az elmúlt két és fél évben azonban a magyarok ebben túltettek ezeken az országokon.
Az EP képviselőinek egyéni teljesítményeiről érdekes összesítést végzett a független, liberális szemléletű Republikon Intézet, amely a magyar küldöttek aktivitásának számait vizsgálta. A kutatók az EP-ben feltett kérdések, benyújtott javaslatok, jelentések, írásos nyilatkozatok, a plenáris ülésen elmondott felszólalások alapján állítottak fel rangsort, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a politikusi aktivitás és a siker között lehet némi összefüggés.
Nos, a felsorolt megnyilatkozások alapján az első helyre Hegyi Gyula szocialista képviselő került, a második a liberális Szent-Iványi István lett. Harmadik a szocialista képviselőcsoport vezetője, Tabajdi Csaba, míg az aktivitási lista negyedik helyezettje Olajos Péter. Figyelemre méltó, hogy az indítványok, a kérdések és a felszólalások számában – Szájer Józsefet leszámítva – a Fidesz képviselői passzívnak bizonyultak: a Fidesz-lista éllovasa, Schmitt Pál a 24 tagú lista 17. helyére került.
A teljes cikket a 168 Óra csütörtökön megjelenő számában olvashatja el.
