Nézet – különbség
Orbán Viktor Brüsszelben nyilatkozott a szécsényi tárgyalásokról. Mint mondta, abban reménykedik, hogy az unió Magyarország számára kedvező jogi állásfoglalást hoz majd. Szerinte a bajok gyökere az, hogy ma Magyarország olyan gyenge országnak tűnik a kívülálló számára, amellyel mindent meg lehet tenni. A Fidesz elnökének kommentárja azonban akkor hangzott el, amikor Szécsényben még véget sem ért Bajnai Gordon és Robert Fico sajtótájékoztatója, így Orbán Viktornak valójában fogalma sem lehetett a találkozó eredményeiről. BARÁT JÓZSEF elemzése.
Godot-ra vár, aki a szlovák nyelvtörvény ügyében határozott, jogi értelemben bármire is kötelező uniós határozatra számít. Jellemző, hogy a jogszabály körüli vitát a Szili Katalin által vezetett négypárti delegáció előtt szeptember elején már az a Jerzy Buzek EP-elnök is kétoldalú kérdésnek minősítette, aki júliusban még „európai kérdésként” említette.
– Az Európai Uniónak nincs olyan jogi mechanizmusa, amely választ adna a kisebbségi jogsértésekre – summázta a 168 Órának Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki a kisebbségi ügyekkel foglalkozó többpárti intergrup elnökeként évek óta lobbizik azért, hogy az unió teremtsen végre tiszta helyzetet nemzetiségi ügyekben.
Törekvése süket fülekre talált. Mint mondja, a legerősebb tagországok politikusainak a saját bevándorlóikkal kapcsolatos kérdések miatt fáj a fejük: egyszerűen képtelenek arra, hogy a migráns kisebbségek ügyét különválasszák az úgynevezett őshonos kisebbségeket megillető jogoktól. Franciaországban ötmillió bevándorolt muzulmán él. Csak Londonban kétszázféle etnikai csoportot tartanak számon. Köszönik szépen: nem is vállalkoznak arra, hogy végiggondolják, megbabrálják a Babeş–Bolyai Egyetemmel kapcsolatos problémákat.
Jellemző, hogy Leonard Orban, a nyelvi ügyekért felelős román biztos még mindig nem válaszolt Tabajdinak a szlovák nyelvtörvény módosításával kapcsolatos levelére, pedig már kifutott a 45 napos határidőből. A sors fintora, hogy a nyelvi jogok letéteményese mérnökként hosszú ideig dolgozott és élt Csíkszeredában, de semmilyen érdeklődést nem mutatott a magyar nyelv iránt.
Tény persze, hogy lehet lobbizni. Lehet egyperces szócsatákat vívni, meg lehet kísérelni, hogy a Petíciós Bizottság a felvidékiek kérésére tűzze napirendre ezt az ügyet. Balázs Péter külügyminiszter előveheti a problémát az Európai Tanácsban. Sőt, rendelkezésre áll egy még hatékonyabb nyomásgyakorlási lehetőség: az Európai Szocialista Párt december 7-én fog dönteni arról, hogy Fico pártját, a Smert felveszi-e rendes tagnak. Ezt korábban a Slota Szlovák Nemzeti Pártjával való együttműködés miatt nem tette meg – jórészt a magyarok tiltakozása miatt.
Mindez azonban kevés ahhoz, hogy az unió a nyelvtörvény ügyében visszafordulásra kényszeríthesse a szlovák miniszterelnököt, aki a jövőre esedékes választások idején szeretné elhódítani a korrupciós ügyeiről is elhíresült nemzeti párt választóit.
Ígéretet nem kaptunk, de miénk az uniós vezetők szimpátiája. Készek vizsgálódni, közvetíteni. Rendre ezzel a hírrel szolgálnak a Brüsszelből hazatérő magyar politikusok. A semminél ez is több, megmutatkozott a szécsényi tárgyalások eredményében. Fico ugyanis hazafelé vídiakeménynek szeretne látszani, míg a külvilág felé a tárgyalóképes, kompromisszumkész államférfi álarcát mutatja. Noha informális csatornákon az uniós vezetők újra és újra elmondták neki: azt várják tőle, hogy jusson előre a magyarokkal folytatott párbeszédben.
