"Nemzeti pöffeszkedés" rendszere

Egyes rendezvények még csak épp most kezdődnek, más programok már véget is értek, de már most látni, hogy százezreket mozgatnak meg a különböző pártok és szervezetek március 15-i ünnepségei Budapesten. Az alábbiakban az MTI által becsült frissített számadatokat adjuk közre.

Az LMP a Pilvax közben tartotta rendezvényét, amelyen mintegy nyolcvan érdeklődő jelent meg. A Demokratikus Koalíció (DK) ünnepségére körülbelül néhány ezer érdeklődő volt kíváncsi. Az MSZP esztergomi programján szintén néhány ezer fős közönség jelent meg. Az Egymillióan a sajtószabadságért (Milla) helyszínén, a Szabad sajtó útján eddig több tízezer fő jelent meg. A szintén háromkor kezdődött Kossuth téren kormányzati díszünnepség helyszínén a Békemenet megérkezése után, és az elsőként elhangzó ünnepi beszédek alatt már 250 ezren gyűltek össze. A Jobbik Deák téri gyűlésének helyszínén már néhány ezer fő tartózkodik a cikk befejezésének pillanatában.

A közigazgatási tárca tájékoztatása szerint reggel a Kossuth Lajos téri zászlófelvonáson több mint ezren, a Múzeumkertben tartott március 15-i ünnepségen mintegy ötezren voltak jelen, a budai Várban zajló családi programokon pedig jelenleg is több mint tízezren vesznek részt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint ötezren nézték meg az Országházat a Nyitott Parlament elnevezésű program keretében.

Orbán: Nem leszünk gyarmat

A miniszterelnök szerint a magyarok programja és kívánsága 2012-ben ugyanúgy szól, mint 1848-ban: "nem leszünk gyarmat". Orbán Viktor márciusi 15-i, csütörtöki beszédében a Kossuth téren úgy fogalmazott: a "nagy március" óta sosem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma. A kormányfő egyúttal egyenlőséget követelt a magyaroknak, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák velünk, mint más országokkal szemben.

Orbán Viktor - akit a tömeg a "Viktor!, Viktor!" skandálásával fogadott - ünnepi beszédét azzal kezdte: ez a nap a szabadságharcosok napja, a Kossuth Lajos tér a szabadságharcosok tere, a magyarok pedig a szabadságharcok népe.

A kormányfő külön köszönetét fejezte ki azoknak, akik januárban a Békemenetben való részvételükkel fejezték ki kiállásukat az ország függetlenségéért és egymásért.

Szerinte jó okunk van arra, hogy 164 év után is kövessük a '48-asok példáját; 1848 óta a magyarok "szabadságverséből", a Nemzeti dalból élünk, amelynek esküje szerint "rabok tovább nem leszünk".

Tartjuk-e még az esküt? - tette fel a kérdést a miniszterelnök. Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága, akinek a saját otthon csak vágyálom, aki háromszor is meggondolja, vállaljon-e újabb gyermeket, aki évek óta nem talál munkát, akinek éhes a gyermeke, és szabad-e az az ország, ahol minden száz jövedelemadó-forintból 90 a hitelezőkhöz kerül, amely szilárd talaj helyett adósságingoványon áll? - sorolta, kérdéseire "nem"-eket kapva a hallgatóságból.

Természetes - folytatta -, hogy a magyarokat is lehet szeretni vagy nem szeretni, azt azonban senki nem vitathatja, hogy a magyarok szabadságharcai mindig előbbre vitték a világot, "előre vitték, mert igazunk volt, akkor is igazunk volt, ha mindenki tagadta". Mint fogalmazott, az európai bürokraták ma is gyanakodva néznek a magyarokra, mert "azt mondjuk, új utak kellenek (...), és meg fogjátok látni, kedves barátaim, ismét igazunk lesz". A feudalizmust nem a hűbérurak számolták fel, a kommunizmust nem a párttitkárok rombolták le, s a spekulánsok uralmát sem a spekulánsok fogják felszámolni - jegyezte meg.

A miniszterelnök azt mondta, már az 1848-as márciusi ifjak is látták, amit ma Európában sokan nem akarnak észrevenni, vagyis hogy a pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele. Ezért kellett a tizenkét pont közé kerülnie a nemzeti bankra vonatkozó követelésnek - tette hozzá, majd közölte: már a márciusi ifjak is tudták, hogy "nem az a független nemzeti bank, amelyik a nemzetétől független", hanem az, amelyik megvédi az idegen érdekektől a nemzet gazdaságát. A nemzeti bankkal kapcsolatos szavait nagy éljenzéssel fogadták a Kossuth téren összegyűlt ünneplők, gondolatmenetét pedig Orbán Viktor úgy folytatta: a márciusi ifjak "is tudták, mi is tudjuk, hogy józan ember nem adja a kamra kulcsát a szomszédjának".

Milla: "nincsenek illúziói, sokáig kell még nemet mondani"

Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) ünnepi rendezvényén beiktatták az alternatív köztársasági elnökké választott Pityinger László (Dopeman) rappert. Elsőként ő is szólalt fel, aki megköszönte, hogy alternatív köztársasági elnökké választották, a rapper rövid beszédében úgy mutatta be magát, "cigány vagyok, zsidó vagyok, árja vagyok, magyar vagyok".

Utána Kulka János és Csákányi Eszter színészek szólaltak fel. Kulka franciául megköszönte a francia tüntetőknek, hogy eljöttek. Csákányi Eszter hozzátette, "lengyel barátainknak nemkevésbé köszönjük" A színészek arról beszéltek, hogy milyen rendszer tetszene nekik, azt mondták nem a jelenlegi "nemzeti pöffeszkedés" rendszerét szeretnék, hanem egy olyan országot, ahol a hatalom meghallgatja az embereket.

Délután fél négyre a Erzsébet-híd pesti hídfője és a Városház utca között zsúfolásig megtelt a Szabad sajtó útja és a Kossuth Lajos utca.

Barta Bea, a Hallgatói Hálózat aktivistája úgy fogalmazott, a diákok közül sokan "az aktív részvételt választották a passzív hallgatás helyett", és országszerte egy alulról szerveződő hallgatói mozgalmat alakítanak.

Stribik Ferenc tanár, a Hálózat a tanszabadságért tagja azt mondta, az új köznevelési törvény "tévútra taszítja" az országot, ezért annak ügyét újra kell tárgyalni. Szerinte a kormány "nem akarja, hogy szabad, gondolkodó embereket neveljenek az iskolákban".

Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő olyan médiatanács felállítását sürgette, amely - fogalmazott - nem szégyen, hanem követendő példa lesz Európában. Közölte, hogy az alapvető jogok biztosához fordul, kezdeményezve a médiatanács alkotmánybírósági vizsgálatát, s a hallgatóságot is erre buzdította.

Pikó András, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, a Hadd szóljon! Egyesület nevében azt mondta: a Klubrádió ügye szerdán győzött, s szerinte ez "a civil összefogás első, igazi, látványos győzelme volt”.

Nagy Navarro Balázs, a Tiszta Kezek Mozgalmának egyik alapítója, a Televíziós és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke úgy fogalmazott: "egy maroknyi újságíró bebizonyította, hogy nem lehet mindenkit megfélemlíteni, elhallgattatni". Közölte, tisztességes tájékoztatásra van szükség, s támogatást kér egy alternatív közmédia kialakításához. A budapesti rendezvényen összegyűlt tömegben a Szolidaritás és a DK transzparensei is megjelentek.

Balsai és Szijjártó Rák Bende-díjat kapott

A rendezvényen kiosztották a Rák Bende-díjakat, amelyeket az alkotmányosság lebontásáért legtöbbet tevők kapnak meg minden évben. Az idei díjazottak között van Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Szájer József néppárti EP-képviselő, Balsai István alkotmánybíró és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője.

A "nem Rák Bende" díjat Parti Nagy Lajos író kapta, aki beszédében azt mondta: "nincsenek illúziói, sokáig kell még nemet mondani". Mint fogalmazott: siránkozni nem akar, lelkesíteni nem tud.

A díjátadást megelőzően Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet főigazgatója azt mondta: a hatalom a "legalantasabb" eszközökkel próbálta megakadályozni a mai demonstrációt. Véleménye szerint a szabadság ellenségei a kerítésen belül támadnak.

Gyurcsány: "alkotmányos blokád" alá vonjuk az Ab épületét

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció (DK) március 15-ei ünnepségén kilátásba helyezte, hogy "alkotmányos blokád" alá vonják az Alkotmánybíróság épületét, ha a testület nem veszi napirendre és nem vizsgálja meg érdemben a Szabadság és Reform Intézet egyik beadványát.

A volt szocialista kormányfő, a DK elnöke a budapesti Egyetem téren azt mondta: a DK "barátai, politikus szövetségesei", a Szabadság és Reform Intézet korábban beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab), s ebben azt kérte, a testület mondja ki, hogy Orbán Viktor kormánya illegitim, illegális, alkotmányellenes és törvénytelen. Az Ab a beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ám ez ellen az intézet alkotmányos panasszal élt - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: ha 30 napon belül elutasítják a beadványt vagy azt nem veszik érdemben napirendre, akkor mához 30 napra "alkotmányos blokád alá vonjuk" az Alkotmánybíróság épületét - írta az MTI.