Nemcsak helyesen, törvényesen is járt el a civil szervezet, ám az állami hatóság még mindig nem engedi a munkáját végezni
Tíz hónappal a gödi Topház szociális otthon körüli botrány kipattanása után az adatvédelmi biztos megállapította: nem volt törvénytelen, hogy az iszonyú állapotokat feltáró civil szervezet az ott élő fogyatékos emberekről fényképfelvételeket készített, és azokat felismerhetetlenné téve jelentésében publikálta. A Validity Alapítvány fellépése ugyanis a lakók érdekét szolgálta.
A mentális sérültek jogaiért dolgozó civil szervezetet a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az eljárásban. Mint a jogvédők felidézték: a Validity Alapítvány (korábbi nevén a Mental Disability Advocacy Centre – MDAC) tavaly tavasszal vizsgálta az állami fenntartású a Topház Speciális Otthonban élő lakók helyzetét és a körülményeket.
A gödi intézmény 220 fogyatékossággal élő felnőtt és gyerek bentlakásos ellátására volt hitelesítve. Az alapítvány munkatársai áldatlan állapotokkal találkoztak, amelyek sürgős intézkedést igényeltek. Ezért úgy döntettek, hogy engedély nélkül fotókat készítenek, ezekkel is dokumentálják a lakók kiszolgáltatott helyzetét, és a képeket jelentésükben nyilvánosságra hozzák.
A gödi intézményben készült, embertelen körülményekről árulkodó fotók publikálása jogszerű voltA tavaly május 3-án publikált riportban nevek nem szerepelnek, és a képeken látható lakók arca felismerhetetlen. A Validity feljelentést is tett, a sajtóban pedig hamar végigfutott a rémes állapotokról és elhanyagolt emberekről szóló beszámoló. Természetesen nagy volt a felháborodás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azonnali vizsgálatot rendelt el, amelynek nyomán „intézkedési tervet” készített, hogy javuljon a helyzet. Az alapvető jogok biztosa is gyorsan cselekedett, és 2017. május 18-án publikálta a hónapok óta készülő jelentését. Az ombudsman megállapította: a feltárt körülmények súlyosan sértik az ellátottak alapvető jogait, emberi méltóságát, „összességében – illetve egyes intézkedések önmagukban is – felvetik a megalázó, embertelen bánásmód tilalmának sérelmét”.
Ehhez képest a fenntartó, az Emmi mellett működő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, mégpedig azzal a panasszal, hogy a Validity jogosulatlanul készített és közölt (igaz, felismerhetetlen) képeket a lakókról.
Az adatvédelmi biztos vizsgálata most zárul le. A határozat leszögezi: valóban súlyos állapotokról volt szó, és a lakók „létfontosságú érdekeinek védelme vált indokolttá, amelyet az MDAC a látogatáskor felismert, és amelyhez szükséges volt az állapotuk fényképes dokumentálása”. Ezentúl az érintettek hozzájárulásának beszerzése a fotózáshoz nem volt lehetséges, de ez esetben nem is volt szükséges, mert a procedúra nem szolgálta volna a lakók jogos érdekeit. Tehát a felvételek készítése nem volt jogszerűtlen.
Ahogyan a jelentésben történő publikálásuk sem. „A képek közlésének célja a közvélemény tájékoztatása az intézetben tapasztalt állapotokról, és ennek nyomán hatósági intézkedések kikényszerítése volt”. Ráadásul a közölt fotók nem teszik lehetővé a személyek azonosítását. Így ez esetben sem történt törvénysértés.
A Valadity Alapítvány tehát nem csak helyesen, de törvényesen is járt el, amikor jelentését fotódokumentumokkal is alátámasztotta. Ez a Helsinki Bizottság szerint öröm, az viszont már kevésbé, hogy a civil szervezet az Emmi szociális intézményibe azóta sem léphet be, és az sem, hogy gödi állapotokat feltáró minisztériumi vizsgálati jelentés még mindig nem ismerhető meg.
