Nemcsak a fogaink bánják, ha nem járunk rendszeresen fogorvoshoz
Köztudott, hogy l komoly gondok vannak a magyarok szájhigiéniájával. Nemcsak nem járnak rendszeresen fogorvoshoz, de sokszor még a helyes fogmosással sincsenek tisztában. Még azok is, akik úgy gondolják, ügyelnek, hogy reggel, este tisztítsák a szájukat, azok többsége sem teszi ezt helyesen, jóllehet ez olyasmi, amit már gyerekkorban könnyedén meg lehetne tanulni. Nem véletlen, hogy míg az EU lakóinak 41 százalékának van meg az összes természetes foga, ez az arány a skandináv országoknál több mint 50 százalék, Magyarországon mindössze 19. Ezzel az EU-tagországok listájának a legvégén kullogunk. Ráadásul
65 éves korára a magyar lakosság harmada elveszíti fogazatát. A rögzített fogsorra szorulók negyede még nem töltötte be a hatvanat. A felnőttek legalább 50-60 százaléka küzd valamilyen fogágy betegséggel, harmada esetében ez közepes vagy súlyos. Ami pedig a legszomorúbb, hogy a gyerekeink fogazata az EU szintén a legrosszabb. 12 évesen már átlagosan háromnál több lyukas, tömött vagy hiányzó foguk van.
Ez azonban sokkal nagyobb problémákat okozhat, mint ’csupán’ fogaink elvesztése. – A fogászati gócokból a baktériumok toxinjai szétszóródhatnak a szervezetben, növelve ezzel a műtétek utáni szövődmények, utólagos gyulladások előfordulási gyakoriságát. Bármely műtéti beavatkozás esetén problémás, ha a páciens szájüregében elhalt fog, rossz gyökértömés vagy fogágybetegség miatt gyulladásos állapot áll fenn, bizonyos operációkat viszont el sem végeznek, ha a beteg szervezetében gócok vannak. A leghatékonyabb prevenció, ha legalább félévente jelentkezünk a fogorvosnál – hívja fel a figyelmet Drajkó Zsombor a Parodontológiai Klinika szakorvosa. Gócnak azt a kis területre koncentrálódó gyulladást nevezzük, amely helyileg akár teljesen fájdalom- és tünetmentes is lehet, viszont a szervezet távolabbi helyein tünetekkel járó megbetegedéseket okoz. Fogászati góc lehet egy rossz gyökértömés, egy elhalt fog, a félig kinőtt bölcsességfogak, valamint a fogágy betegség, illetve annak előszobája, az ínygyulladás – magyarázta a klinikai szakorvos.
A gócfertőzés lényege, hogy a gyulladás következtében a vérkeringésbe jutó baktériumok, vagy azok toxinjai szétszóródnak a szervezetben, és sokszor egészen távoli helyeken okoznak lappangó, elhúzódó problémát, esetenként fájdalmas elváltozásoka: hajhullást, pikkelysömört, ízületi panaszokat, szemproblémákat, belgyógyászati, de akár ideggyógyászati betegségeket is. Okozhat kardiovaszkuláris rendellenességeket, negatív hatással van a terhesség kimenetére, összefüggésbe hozható koraszüléssel és egyéb szülési komplikációkkal, de ezeken kívül a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja. Egyrészt nem megfelelően kezelt és kontrollált cukorbetegeknél közel háromszoros a fogágybetegség kialakulásának rizikója, de a meglévő rendellenesség maga is negatívan befolyásolja a cukorbetegség lefolyását: a szájüregi gyulladás jelenlétében nehezebb a vércukorszint kontrollja, nehezebb uralni és irányítás alatt tartani a diabéteszt.
A várandósok esetében különösen fontos a rendszeres kontroll. Meglévő parodontitisz esetében ugyanis megnövekszik a koraszülés, az alacsony születési súly és a preeklampszia (terhesség 20. hete után fellépő magas vérnyomás és proteinürítés) kockázata. A terhességgel összefüggő hormonális változások pedig a cukorbetegséghez hasonlóan visszahatnak a szájüregre is: várandósok esetén sokkal súlyosabbá válnak a fogágy betegség tünetei és az ínygyulladás, valamint felgyorsulhat a fogak körüli csontvesztés is. A kezeletlen fogágybeteség esetén akár két-háromszor is nagyobb lehet a szívinfarktus vagy az agyi érkatasztrófa kockázata, ami egyáltalán nem elhanyagolható. A fogászati gócok kialakulásának megelőzése, megszüntetése a fent nevezett másodlagosan kialakuló betegségek miatt rendkívül fontos, viszont az orvosi beavatkozások előtt kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szervezetben, beleértve a szájüreget is, ne legyenek gyulladások. Akár a legkisebb, legegyszerűbb műtétek esetében is kockázatos, ha a páciens például fogágybetegségben szenved, vagy van egy félig kinőtt bölcsességfoga, bizonyos operációknak azonban szigorúan vett előfeltétele, hogy a beteg szervezete gócmentes legyen. A különböző protézisműtéteknél, műbillentyű beültetésnél, szervtranszplantációknál, vagyis minden olyan műtétnél, amikor idegen anyagot, szövetet helyeznek a szervezetbe, különösen nagy kockázatot jelent a gócfertőzés. Az idegen anyagok felületein ugyanis könnyebben megtapadnak a baktériumok, ezért az ilyen műtétek előtt a pácienseknek kötelező góckutatást írnak elő, egyebek mellett az összes szájüregi gyulladást meg kell szüntetni. Ez az azonban az esetek nagy részében csak drasztikus megoldással lehet, mert nincs idő kivárni, míg a gyulladást legyőzzük, így kénytelenek vagyunk egy, vagy akár több olyan fogat is kihúzni, amelyek amúgy megmenthetők lennének – fogalmazott a parodontológus. A szakember végül rámutatott, egy fogászati góckutatás során pontosan ugyanaz történik, mint egy hagyományos fogászati szűrésen: egyesével ellenőrzik a páciens fogait, felmérik a látható klinikai állapotot, illetve a röntgennel is megvizsgálják a fogsort, valamint az állcsont területét, majd ha szükséges, terápiát javasolnak. Vagyis, megfelelő prevencióval, 3-6 havi kontrollvizsgálat mellett nem fordulhatna elő olyan eset, hogy egy halaszthatatlan műtét előtt a páciens szájából még menthető fogakat kell eltávolítani.
