Nem polgárháborút, rendet akarunk!
A rideg tények szerint: szombatról vasárnapra virradó éjjel a veszprémi Patrióta Lokál előtt halálra késelték a román válogatott és a magyar bajnok MKB-Veszprém kézilabdacsapatának beállóját, a román Marian Cozmát. A védelmére igyekvő társai közül a szerb kapust, Ivan Pesicset vesén szúrták, a horvát irányító, Zarko Sesum súlyos fejsérülést szenvedett. A kézilabdázókat egy harmincfős társaság támadta meg. Az indíték ismeretlen.
In memoriam Marian Cozma
Marian Cozma 1982-ben született Bukarestben. Mivel szülei is kézilabdázók voltak, méghozzá nem is akármilyenek, hiszen a világbajnokságot is nyerő román válogatottat erősítette édesapja, Peter Cozma. Nem meglepő, hogy Marian kiskorától a Dinamo Bukarestben pattogtatta a labdát. 2006-ban már a felnőttek mezőnyében terhelte meg az MKB kapuját, így hamarosan megkeresték ajánlatukkal a bakonyiak. Hatalmas termetével (211 cm) ideális jelölt volt a beállós posztra, ezért eredetileg a kiváló formában játszó Gál Gyula helyettesítésére, vagy inkább pihentetésére szerződtették. Ám már tavaly kiszorította a magyar válogatott egyes számú centerét a kezdőcsapatból.
Románia színeiben játszott ellenünk is a januári világbajnokságon, egy gólt szerzett. Igaz, saját hazájában csupán második számú játékos volt Piriieanu mögött.
Többek között ezért is fordult meg fejében, hogy a magyar címeres mezre cseréli a románt. A Veszprémmel bajnokságot, kupát és KEK-et nyert. Jól érezte magát a Királynék Városában, spanyol ajánlatokat utasított vissza. Mindenki kedves, barátságos, szelíd óriásnak tartotta a román játékost, aki …„Hihetetlen közvetlen srác volt, nem játszotta a sztárt. Volt benne egy kis nagyképűség (inkább büszkeség),de aki akár csak egy mondatot beszélt vele ,az tudhatja, hogy egy igen értelmes, szeretni való embert veszítettünk el”. Tervei voltak, még többre vágyott, új csúcsokat akart meghódítani…ám mindennek vége.
Sajnos ez már nem a sportról szól. Sajnos bárkivel megtörténhetett volna, de akkor egy pár sort kapott volna a diszkóbaleset rovatban. Egy kiváló sportolónak kellett meghalnia ahhoz, hogy országos nyilvánosságot kapjon az ügy.
Mindenki tudja, kik az elkövetők
Hogy őszinte legyek, nem is különösebben érdekel az elkövetők indítéka. Minden tanúvallomás kiemeli, hogy nem a diszkóban szórakozó veszprémi játékosok kezdeményezték a verekedést – amúgy sem nagyon tudom elképzelni, hogy ők kötöttek bele a harminctagú rossz arcú társaságba.
Gyilkosságnál nincs mentő körülmény. Sem a korlátolt elmeállapot, sem az elkövetők hátrányos helyzete. Már mindenki tudja, tudni véli, kik voltak az elkövetők. Rengeteg a szemtanú, és a helyiség is be volt kamerázva.
A rendőrségi közlemény elég szűkszavú és semmitmondó. Nem meglepő, hogy Veszprémben mindenki tényként kezeli az alábbi „élménybeszámolót”. Egy szemtanú szavai:
„Fél 2-2 tájékán, mikor kimentem az illemhelyre, akkor a beléptetőnél ott állt körülbelül 30 nagydarab, kigyúrt, kockafejő, barátságtalan kinézetű cigány. Ekkor meg is jegyeztem magamnak, hogy ha ezen az estén nem lesz verekedés, akkor soha (de eszembe sem jutott az, hogy itt majd a kés kerül elő). Lementek a zsúfolt szórakozóhelyre, aminek az lett a vége, hogy többen inkább elhagyták a helyet. Ismerőseim megrökönyödve kérdezték tőlem, hogy honnan került elő ez a társaság, mert soha senki sem látott még ilyet Veszprémben (ezt nem mellé beszélés, mivel évek óta a szombat estéim nagy részét Veszprém valamelyik szórakozóhelyén töltöm, és én sem láttam őket sohasem).
A társaság látva a szűkös helyet felment az emeletre, ahol egy koktélbár van, majd 3 óra magasságában ismét lejöttek a pincében található diszkórészre, ahol szinte egyből belekötöttek a pult környékén állókba, és így a MKB Veszprém kézilabdázóiba is” – mondja az egyik szemtanú.
Természetesen még mindig felvetődhet a „miért számít az, hogy romák voltak” kezdetű örökzöld kérdés, amelyre a válaszom a következő: természetesen nem ez a lényeg, de a tény ettől még tény.
A román híradásokban egyébként már órákkal az eset után cigány elkövetőkről beszéltek, Valentin Ghionea, a Pick Szeged román szélsője hasonlóképpen nyilatkozott az Agerpress.ro portálnak.
A veszprémiek szerint jobb lett volna, ha már korábban felfigyelnek erre a csoportosulásra. Ugyanis nyílt titok, hogy egy enyingi illetőségű, több száz tagot számláló banda már régóta törekszik arra, hogy ellenőrzése alá vonja a Balaton-parti, elsősorban a siófoki éjszakai életet.
Egy videó már legalább egy éve kering róluk, amelyen több százan sétálnak demonstratíve a siófoki Petőfi-sétányon.
Szélsőjobboldali oldalakon, blogokon lehetett megtekinteni a fenti videót, ám a közösségi oldalakon lassan terjedt, most pedig mindenki erről beszél. Hiba volt a szőnyeg alá söpörni, elhallgatni. Főleg a helybéliek arculcsapása, hogy senki nem tartotta arra érdemesnek, hogy esetleg elgondolkozzon a látottakon.
Súlyos következmények
Ha hinni lehet a szóbeszédeknek, akkor a dunaszerdahelyi események után látható magyarországi szurkolói csoportok közötti béke ideiglenesen román, sőt szerb szélsőségesekkel fog bővülni.
De hasonló dolgok röppennek fel román oldalakon is: vasgárdista eszméket vallók sürgetik a székely-román tűzszünetet, természetesen a „közös ellenség” elleni egységes fellépés jegyében. Bizony, ne felejtsük: ez Romániában is vezető hír!
Voltak, akik csendben gyertyát gyújtottak – ezen sorok írója századmagával a Budapest Arénánál, mások a gyilkosság helyszínén, Győrben, Dunaújvárosban. Debrecenben a DVSC- Galati női KEK kézilabda-mérkőzésen a hajdúsági szurkolók több kiírással is nyomatékosították megdöbbenésüket és felháborodásukat.
„Nem polgárháborút, rendet akarunk!” – állt az egyik transzparensen.
Egy kiváló ember és sportoló értelmetlen és tragikus halált halt. Bármi történjen is, már mit sem kisebbít a megtört édesapa, barátok, csapattársak és szurkolók fájdalmán. „Nem tudom, kik csinálták, csak azt, hogy a fiam nincs többé”- nyilatkozta sírva Peter Cozma.
Marian Cozma, soha nem felejtünk el! Nyugodj békében!
