Nem nyomoz az ügyészség a kitiltási ügyben

A főügyészség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a

kitiltási ügyként ismert bűnügybena június 7-i ítélethirdetést követően a Fővárosi Főügyészségre két, politikusok által jegyzett beadvány érkezett. Ezek szerint az ügy „ma még nem ismert szálait egy újabb vagy további nyomozás során lenne indokolt feltárni”.

A bíróság két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte T. Viktort, aki 2014 tavaszán azt ajánlotta az amerikai étolajgyártó Bunge cég képviselőjének, hogy kétmilliárd forintért segít elintézni az étolaj áfájának jelentős csökkentését. Az ügyészség vádirata szerint csak hazudott a magas kapcsolatairól, a tárgyaláson azonban egy tanú azt vallotta, hogy a kétmilliárd forintot több számla ellenében a Századvég-csoporthoz tartozó cégnek kellene kifizetni. A vallomás szerint a vádlott pedig konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkoriban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A perben meghallgatták Heim Pétert is, aki a vádlottal, T. Viktorral együtt azt mondta: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak.

A Fővárosi Főügyészség a két beadványt megvizsgálta, és megállapította, hogy a tartalmuk alapján a már befejezett nyomozás folytatása iránti kérelemnek tekintendők. Megállapították azt is, hogy a beadványok alapján a nyomozás folytatásának az ügyben nincs helye – olvasható a közleményben.

Hozzátették, miként azt a bíróság szóbeli indokolásában is megállapította, kiterjedt nyomozás folyt arra nézve, hogy az üzenet küldője lehetett-e a megjelölt személy, azonban ez nem vezetett eredményre.

„A nyomozás azonban még a bíróság szóbeli indokolásában foglaltaknál is szélesebb körű volt, kiterjedt a vádlott kapcsolatrendszerére, ezen belül a sajtóban megnevezett személlyel, illetve gazdaságkutató társasággal való esetleges kapcsolatára, illetve arra is, hogy más, az üzenet küldőjeként szóba jöhető személy azonosítható-e” – közölték.

Kitértek arra: ilyen kapcsolatot a részletes nyomozás sem tudott feltárni, erre vonatkozó adat nem volt kimutatható a lefoglalt, nagy mennyiségű elektronikus levél, a vádlott ismert telefonkészülékének adatállománya és egyéb bűnjelek elemzésével sem. Ebből adódóan jogalkalmazói mérlegelés kérdése, hogy elkövető társak hiányára vagy ismeretlenségére következtetünk.

Anélkül tehát – írták – hogy a tárgyaláson új adat vagy bizonyíték merült volna fel, a bíróság a meglévő, a nyomozás során beszerzett bizonyítékokat az ügyészségtől eltérően mérlegelte, és ez eredményezte azt, hogy ugyanazon bizonyítékok alapján a bíróság más következtetésre jutott. Egyébiránt szóbeli indokolásában a bíróság sem utalt arra, hogy az üzenet küldője a további nyomozás során felderíthető lett volna.

„A tárgyalás eredményeként tehát nem merült fel olyan új adat vagy körülmény, ami – a beadványokban foglaltak vizsgálatára már kiterjedt – korábbi nyomozás folytatását indokolná”, zárta közleményét a Fővárosi Főügyészség.