„Nem Németországnak, az EU-nak kell vezetnie”
Véletlen, de kellemetlen egybeesés: a magyar kormány által az EU-felvétel 10. évfordulója alkalmával rendezett nagyszabású nemzetközi tanácskozás megnyitásakor érkezett a hír, hogy Brüsszel felfüggesztette a magyar EU-források kifizetését. Erről érthetően nem esett szó, annál több tagságunk előnyeiről, s arról, hogy az európai együttműködés elmélyítésére van szükség.
Ezt hangsúlyozta Guido Westerwelle, volt német külügyminiszter is, aki egykori, ma is aktív kollégáiból hozott létre informális agytrösztöt, hogy Európa jövőjén gondolkodjanak. Szerinte a 2004-ben kiszélesedett európai együttműködés egyértelműen sikertörténet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy e korszak mindössze 10 éve kezdődött és korábbi fenntartások ellenére nagy eredményeket hozott. Tovább kell lépni, különben veszélyeztetik Európa jövőjét – de nem „több” Európa a cél, hanem a mélyebb együttműködés, egyúttal az ésszerűsítés: helyi szinten intézni azt, amit lehet és csökkenteni a bürokráciát, mert egy 28 biztosból álló uniós kormány nem lehet cselekvőképes. A haladás, a határozott vezetés annál is sürgetőbb, mert május, az európai válság után a már lecsillapult gazdasági válság politikai tekintetben tér vissza – azaz megerősödnek az Európa-szkeptikusok. Mindez annál veszélyesebb, mivel a közelmúlt, válságos időszakban felnőtt egy nemzedék igen negatív tapasztalatokkal, az unió egy sor országában riasztóan magas a fiatalok munkanélkülisége.
Westerwelle határozottan elutasította a sokat idézett (Varsóból származó) nézetet, hogy a németek nem kerülhetik meg vezető szerepüket. Az egyenjogú partnerségen alapuló együttműködésben ilyesmi képtelenség – bármely ország vezetését joggal utasítanák el a többiek.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter e kérdés vitájában emlékeztetett: a németek annak idején megtették az euró megmentéséért, amit tudtak – s a siker nem maradt el, immár Görögország is egyensúlyban van. Hogy határozott európai vezetésre mennyire szükség van, azt Ukrajna példája is mutatja: miközben az EU országait hasonlíthatatlanul több gazdasági és politikai szál kapcsolja Ukrajnához, a válság megoldásában ezúttal is az Egyesült Államok vállalt vezető szerepet.
Martonyi János külügyminisztert helyettese, Németh Zsolt államtitkár mint az Európában egyik legismertebb magyart mutatta be. A hamarosan távozó külügyminiszter ezúttal is cáfolta a nézeteket, hogy országa (helyesen: kormánya) EU-ellenes lenne s ezt az Eurobarométernek a lakosság körében végzett felmérésével támasztotta alá: a magyarok az EU-átlag felett igenlik az uniós tagságot s annak előnyeit s bár egy párt (azaz a Jobbik) népszavazást szeretne a kérdésről, annak álláspontja is puhult. A magyar euro-szkepticizmusnak egyébként évezredes hagyományai vannak, annak esett áldozatul Szent Gellért püspök is, világította meg Martonyi meglepő fordulattal a helyzetet. A külügyminiszter előadásában „orosz agresszióról” is beszélt, mondván: nem tudni, milyen új veszélyeket hoznak a következő hetek, hónapok, ezért is sürgető az unió közös kül- és biztonságpolitikájának kialakítása.
Az elnöklő Németh Zsolt kollégáját bemutatva nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szovjet egyetemen végzett s így nyilván különösen avatott, hogy elemezze az orosz-ukrán válságot. Lajcák szerint Moszkvát nem lehet elszigetelni, hanem meg kell találni új helyét a nemzetközi kapcsolatokban. A szlovák miniszter szerint egyébként „A nemzetiségi kártyát immár egyik fél sem játssza ki”, így jó az együttműködés Budapest és Bratislava között.
