Nem kérnek az állami oktatásból, csináltak maguknak egy iskolát

– Nem zsákbamacskát adunk, azok a szülők, akik most belevágtak az iskolaalapításba, pontosan tudják, mit kapnak a gyermekeik a Tág Világ programtól – szögezi le Mózes Dóra, a Tág Világ Iskola szakmai vezetője, az alternatív pedagógiai módszer egyik kidolgozója. A programot ugyanis már évek óta használják a gyakorlatban, ám a lelkes pedagóguscsapat és az érintett gyerekek ezidáig kénytelenek voltak „albérletből albérletbe” költözni: korábban egy alapítványi iskola fogadta be őket, majd több éven át a két tanítási nyelvű Aquincum általános iskolában vendégeskedtek, ám végül innen is menniük kellett, mert nem illettek bele az állami iskola profiljába.

A szülők választás elé kerültek: vagy visszaviszik a gyermekeiket egy hagyományos tantervű Klik-es iskolába, vagy alapítanak egy magániskolát, ahol kizárólag a Tág Világ program keretei között folyik az oktató-nevelő munka. A most végzett negyedik osztályosok szülei úgy döntöttek, létrehoznak maguknak egy saját iskolát.

Mielőtt az iskolalapítás nehézségeiről szólnánk, érdemes néhány részletet felvázolni a Tág Világ programról. A módszer lényege, hogy az oktatás nem tantárgyak, hanem témák köré szerveződik, a diákok elsősorban az együttműködésen alapuló tanulási technikákat alkalmazzák, továbbá a hagyományos iskolákhoz képest jóval nagyobb hangsúly helyeződik a készségek és a kompetenciák fejlesztésére. A gyerekek hosszabb ideig foglalkoznak egy-egy témával – például az állatok világával, a mesékkel, Magyarországgal, az erdővel, az emberi testtel, a honfoglalással –, és ezek feldolgozása során ismerkednek meg a betűkkel, a számokkal, valamint rajzolnak, kézműveskednek, verset-mesét írnak, színdarabot adnak elő. A témákhoz kapcsolódóan választják meg a kirándulások célpontjait, a múzeum‐ és színházlátogatásokat.

Csak néhány példa arra, mi mindent próbáltak ki a programban résztvevő diákok az elmúlt években: kecskét fejtek, tyúkokat etettek, kémiai kísérletként mini vulkánkitörést szimuláltak, disznószívet boncoltak, csomagolóanyagok újrahasznosításával űrhajómodelleket gyártottak, nemezeltek, jurtát építettek, sütöttek-főztek, valamint tarsolyt és kerámiaedényt készítettek.

– A leginkább azt szeretem a Tág Világ programban, hogy a gyerekemet hasonló hatások érik az iskolában, mint otthon a családban – mondja az egyik szülő, Perlusz Andrea. – Ez nagyon fontos szempont, hiszen a gyerek szinte az egész napját a suliban tölti. A Tág Világ program egy olyan pedagógiai szemléletre épül, amely értéknek tekinti a sokféleséget, és igyekszik azt kibontakoztatni.

– Elkötelezettek vagyunk a tanárok és a program mellett – teszi hozzá egy másik szülő, Karvalits Ivett. – Fontos az is, hogy ez a szülői közösség másképp működik, mint az máshol megszokott. Az egyik lányom egy hagyományos tantervű suliba jár, ott három-négy szülővel tartom a kapcsolatot, itt viszont mindenkivel.

Az iskolaalapítás sokba kerül. A szülők létrehoztak egy céget és egy alapítványt, a kft. lett az iskola fenntartója, az alapítvány pedig igyekszik olyan támogatásokat szerezni, amelyek segíthetik az intézmény működtetését. Szerencsés véletlen, hogy a III. kerületi önkormányzat éppen idén tavasszal hirdetett meg tartós bérletre egy üresen álló iskolaépületet Békásmegyeren, ami – igaz, jelentős felújítással – alkalmas egy nyolcosztályos iskola befogadására. A renoválás költségeit a szülők által létrehozott cég finanszírozza, a végösszeget még nem tudni, de bizonyosan több tízmillió forintról van szó. Még úgy is, hogy a munkálatokból a szülők és a gyerekek is alaposan kiveszik a részüket, hétvégenként ők maguk is dolgoznak az iskola-felújításon. A pénz részben a tehetősebb szülők felajánlásaiból, illetve az általuk fellelkesített szponzorcégek adományaiból jött össze. Mózes Dórától megtudtuk, folynak a tárgyalások az önkormányzattal, hogy az épület-átalakítás költségeit milyen mértékben vonhatják le az ötéves bérleti díjból.

A működtetés sem olcsó. Az állami támogatás persze a Tág Világnak is jár, a csoportfinanszírozási rendszer miatt legalább 22-24 fős osztályokra van szükség. Egyelőre négy évfolyammal indulnak szeptemberben, de felmenő rendszerben szeretnék beindítani mind a nyolc osztályt. Új tanulókat még tudnak fogadni Budapestről és az agglomerációból is. Nem könnyű a diákszerzés, mert a tandíj szeptembertől havi 60 ezer forint lesz. Ez felveti azt a problémát, hogy csak felső középosztálybeli családok engedhetnek meg maguknak ekkora állandó kiadást.

– Ez egyrészt igaz, másfelől azonban az is tény, hogy az állami iskolába járó gyerekek szüleinek rengeteg plusz kiadást jelentenek a magánórák, a szakkörök, a különböző iskolai extra befizetések. A Tág Világban minden költség be van építve a tandíjba – érvel Perlusz Andrea.

– Az egy megoldandó probléma, hogy a Tág Világ programot hosszú távon hozzáférhetővé kell tenni a szegényebb sorsú gyerekek számára is – teszi hozzá Karvalits Ivett. – Ez azt jelenti, hogy szponzori támogatásokból, pályázati pénzekből hosszabb távon szeretnénk kidolgozni egy ösztöndíj-rendszert.

A szülők nem tartanak attól, hogy a magániskola esetleg csődbe menne, és attól sem, hogyha netán mégis befuccsolna a kísérlet, ne lenne visszaút az állami iskolarendszerbe. Mózes Dóra szerint ettől valóban nem kell félni, mivel a programot úgy alakították ki, hogy az elsajátítandó tudás illeszkedjen a nemzeti alaptantervhez. Igaz, a követelményeket a Tág Világ Iskola tanulói egészen más módszerekkel teljesítik, mint az állami iskolába járó társaik.
Perlusz Andrea szerint egyébként a Tág Világ programnak nemcsak egy magániskolában lenne helye.

– Ha az állam támogatja azt, hogy például egy sporttagozat vagy egy két tanítási nyelvű képzés az állami fenntartású iskolákban is megjelenjen, akkor nem érthető, hogy az alternatív pedagógiai programokat miért kellene távol tartani az állami fenntartású intézményektől. A Tág Világ program egy érték, amit közkinccsé lehetne tenni az összes iskola számára.