Nem jön el a Kánaán a devizahiteleseknek

Egy havi 120 ezer forintot törlesztő ügyfél esetén a deviza eladási árfolyamának alkalmazása a középárfolyam helyett 1200–2500 forintos többletterhet jelentett az ügyfélnek – azt is csak 2011-ig, amíg a törvény nem írta elő kötelezően a középárfolyam használatát. Azaz hatása a törlesztőrészletre egy ideig 1-2 százalékos volt – írja a

A portál szerint aligha jelent mentőövet a családoknak ennek az összegnek a visszatérítése, még akkor sem, ha öt évre visszamenőleg, kamatos kamattal kapják vissza. Nagyságrendileg néhány tízezer forint lehet, ami visszajár.

Miként arra a Magyar Nemzeti Bank új vezetésének tavaly nyári tanulmánya is felhívta a figyelmet, az – addigi árfolyamszintekkel számolt, átlagosan 70 százalékos – törlesztőrészlet-emelkedésből kevesebb mint 30 százalékban tehető felelőssé a bankok egyoldalú kamatemelkedése (amelyek legalább egy része mindenképp indokolt a megnövekedett banki kockázatok kapcsán), míg a rendkívüli mértékben romló forintárfolyam a törlesztőrészletek megugrásának 70 százalékáért felel. Ennél is erőteljesebb hatása van a gyenge árfolyamnak a fennálló tőketartozásra.

A napokban az Európai Unió Bírósága visszadobta az árfolyamrés alkalmazásának gyakorlatáról szóló döntést a Kúriának. A testületnek az alapján kellene döntést hoznia az árfolyamrésről és az egyoldalú kamatemelésekről, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Ám minden egyes hitelszerződés más, ami viszont nem teszi lehetővé az egységes kezelést, amelyhez így mindenképp politikai döntés kell.

Az árfolyamrés visszautalása azonban jó eséllyel megtörténik. Lényegében ezt már a bankok is beárazták, hiszen a Bankszövetség tavaly ősszel a kormány kérésére összeállított javaslatcsomagja is tartalmazott erre vonatkozó jelzést – írja a Privátbankár.