Nem elhunyt – meggyilkolták
Nagyon érdekes Buják Attila kitűnő cikke, A polgár és a szponzor. Csak éppen nagyon nem illik oda egy szó – használata fájdalmasan megütött.
Azt írja a szerző, hogy Brüll Alfréd Auschwitzban elhunyt. Nos, elhunyni ágyban, párnák között szoktak az emberek, csendesen, rokonoktól körülvéve, esetleg utolsó kenetet is felvéve. Brüll Alfrédot viszont meggyilkolták, aljasul, brutálisan, egyáltalán nem eszméktől, hanem egyszerű, nyers anyagi érdekektől vezérelve, mint körülbelül négyszázezernyi zsidó és nem tudni hány tízezernyi cigány magyar sorstársát. Nem hunyt el, dehogy, tudatosan elpusztították, leölték. Ahogyan a katonák sem „hunynak el” a csatatéren, hanem elesnek, vagy még szebben: elhullnak a harc mezején.
Brüll Alfréd a Wikipédia szerint „Svájcba emigrált, majd 1943-ban az üldöztetések megszüntetéséről szóló hamis értesülés nyomán hazatért Magyarországra, ahol a nyilasok meggyilkolták”. Halálának évszáma és helye (Kecskemét) mellett kérdőjel szerepel. Érthető, hiszen ugyan ki lajstromozta Magyarország történelmének legsötétebb esztendejében a meggyilkolandók sorsának beteljesülését?
Sz. Zs.
Magyarország
