Nem a meglepetések, hanem a tutimeccsek között kell keresni a fogadási csalást
Egy magyar kupameccs után sokan bundát kiáltottak, a Szerencsejáték Zrt. szerint viszont az elmúlt években egyáltalán nem történt visszaélés. Szabados Gábor sportközgazdász szerint csalással nem az állami fogadási oldalakon, hanem ázsiai portálokon próbálkoznak.
Az elmúlt években egyetlen esetben sem történt igazolt sportfogadási csalás Magyarországon - közölte Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) a 168.hu-val. Lapunk azt követően kereste meg az állami céget, hogy a Kaposvári Rákóczi FC saját mérkőzése kapcsán kezdeményezett vizsgálatot. A tavaly még az első osztályban szereplő, ma már a második vonalat erősítő klub ugyanis a Magyar Kupa nyolcadik fordulójában meglepő vereséget szenvedett az NB III-as Tállyától. Az egyértelműen esélyesebbnek számító kaposvári csapat az első félidőben még 2-0-ra vezetett, de végül 5-3-as vereséget szenvedett.
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mérkőzéssel kapcsolatos vizsgálat lezárult, és kijelenthető: nem találtak gyanús fogadási mintát, további vizsgálatra pedig nincs szükség. A cég tájékoztatása szerint ugyanakkor nem csak ebben az esetben nem találtak visszaélést, évekre visszamenőleg sem tudtak igazolt csalást említeni. Mint írták, „ennek a több lábon álló felelős játékszervezési gyakorlatuk az elsődleges oka. A fogadási ajánlat összeállításánál a valós sportértékkel bíró eseményeknek adunk teret és a kifinomult monitorozó rendszer révén folyamatosan követjük a sport-, és fogadásszakmai tényezők alakulását” – fogalmaztak.
A kockázatkezelési tevékenység része, hogy a nem várt fogadásokat, az előzetes esélyektől eltérő tételoszlást minden esetben alaposan megvizsgálják. A vizsgálat – elmondásuk szerint - a legtöbb esetben feltárja az okokat: egy esetleges edzői döntés, egy játékos sérülése vagy egy nyilvánosságba kerülő hír befolyásolhatja a fogadói tevékenységet.
- A váratlan eredmények miatt nem érdemes egyből bundát kiáltani - mondta a 168.hu-nak Szabados Gábor sportközgazdász. A sportfogadások esetében ugyanis nem elhanyagolható tényező a szerencsefaktor. Szerinte ugyanakkor teljes felelősséggel nem lehet kijelenteni, hogy idehaza nem történt az elmúlt években sportfogadási visszaélés, azt azonban megjegyezte: ilyen esetekben nagy valószínűséggel egyébként sem a Szerencsejáték Zrt. felületein helyeznének el téteket, hanem külföldi, nagy eséllyel ázsiai weboldalakon. - Ez nem csak azért van, mert a hivatalos oldalakon jobban ellenőrzik a fogadásokat, hanem azért mert az oddsok (nyereményszorzók) is alacsonyabbak - mondta.
Szabados Gábor szerint a sportfogadási csalásokat általában nem a meglepetésekkel hajtják végre, számos olyan esemény van ugyanis, amelynél senkinek sem tűnik fel a bundázás. Megjegyezte: a fogadási csalás sokkal kifinomultabb műfaj ennél. Emlékeztetett, a nagyjából tíz évvel ezelőtt kirobbant bundabotrányban sem a nagy meccsekre adtak le fogadást, leginkább a Ligakupa és Magyar Kupa mérkőzései kapcsán történtek visszaélések, amellyel a Központi Nyomozó Főügyészség szerint a két vádlott, korábbi futballisták több száz millió forintot kereshettek.
A sportközgazdász szerint minél inkább ki vannak téve a játékosok az egzisztenciális veszélynek, annál nagyobb az esély arra, hogy megkörnyékezik őket egy csalási ajánlattal. Kiemelte: ennek lehetősége az elmúlt évek élvonalbeli játékosfizetések tendenciáit figyelembe véve egyre inkább csökken. Az Mfor tavalyi cikkéből például kiderült, 2018-ban egy magyar focista az NB I-ben havi bruttó 3,3 millió forintért rúgta a bőrt, ami az akkori átlagkereset tízszeresének felelt meg.
Szabados Gábor arra is rámutatott, hogy a másodosztályban vannak olyan csapatok, amelyek épphogy kiszorultak az NBI-ből, így ezeknél a kluboknál sokkal magasabbak a bérek, mint a többi másodosztályú csapatnál. Szerinte azonban még a tabella végén lévő csapatok játékosai is bőven megkeresik a hazai átlagjövedelmet.
(Kiemelt képünk illusztráció: A labdarúgó Magyar Kupa elődöntőjének első mérkőzéseként játszott Mezőkövesd Zsóry FC - MOL Fehérvár FC találkozó a mezőkövesdi városi stadionban 2020. május 23-án. Fotó: MTI | Czeglédi Zsolt)
