Ne legyen népszavazás a dugódíjról! – London és Madrid példáját kell követni Budapesten is

Budapest új főpolgármestere kampányában kilátásba helyezte, hogy népszavazást ír ki a dugódíjról. Rovatunk állandó szerzője szerint egy ilyen referendum csak arra jó, hogy vele elhárítsák a döntés felelősségét. Aligha lehet kétséges ugyanis, hogy az egészség védelme mindennél fontosabb.

2020. február 25., 06:15

Szerző: Kárpáti Jakab

Európában a rossz minőségű levegő mintegy ötszázezer halálos áldozatot követel évente – legalábbis az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint. A légszennyezés világszerte népegészségügyi krízis. A gépjárművek által kipufogott nitrogén-dioxid és az abban lévő apró részecskék súlyos légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak: asztmát, tüdőtágulást, krónikus hörghurutot és tüdőrákot. Múlt heti cikkünkben már jeleztük, hogy Budapesten a légszennyezés hasonlóan kritikus, mint Pekingben. A magyar főváros főpolgármesterei általában megígérik, hogy bevezetik a behajtási díjat – így csökkentendő a szennyezést –, de érdemben semmi sem történik. Pedig a budapesti városvezetés tanulhatna több európai nagyvárostól is.

Londonban kétmillió ember él olyan környéken, ahol a megengedettnél magasabb a légszennyezettség mértéke. Sadiq Khan, London jelenlegi főpolgármestere – hasonlóan Demszky Gáborhoz, Tarlós Istvánhoz és Karácsony Gergelyhez – célul tűzte ki, hogy mindent megtesz ennek csökkentésére. A nem elhanyagolható különbség annyi, hogy Khan valóban tett is jelentős lépéseket az ügy érdekében: a városközpontban létrehozta az úgynevezett ultraalacsony kibocsátási zónát. A zóna az erősebben szennyező gépjárműveket érinti: a tizenhárom évnél idősebb, benzinnel működő gépkocsikat, illetve a négy évnél idősebb dízelautókat. A szabályozás napi harmincnyolc százalékkal csökkenti a szennyező gépjárművek számát a városközpontban, és a tervek szerint 2021-ben jelentősen növelik a zóna kiterjedését. A zóna (világszerte elsőként) a hét mindegyik napján, a nap huszonnégy órájában működik. A személyautók és motorok használóinak 12,50 fontot (körülbelül 5000 forintot) kell fizetniük behajtáskor, míg a nagyobb gépjárműveknek, buszoknak, teherautóknak 100 fontot (mintegy 40 000 forintot). Karácsony Gergelynek persze még van ideje, hiszen Sadiq Khan sem a főpolgármesteri ciklus első napján hozta meg ezeket az intézkedéseket, hanem városvezetésének harmadik évében. De az eredmény szembetűnő: a londoni King’s College egyetem tanulmánya szerint a korábbi londoni polgármester, Boris Johnson alatt százkilencvenhárom (!) évbe telt volna elérni a szennyezés megengedett mértékét, viszont Khan intézkedéseinek köszönhetően mindössze hat évet vesz igénybe a levegő megtisztítása.

A spanyol fővárosban politikai harcok terepévé vált a levegő ügye. A város 2018-ban indította Európa egyik legambiciózusabb tervét a légszennyezés csökkentésére: Madrid korábbi baloldali főpolgármestere, Manuela Carmena elrendelte az alacsony kibocsátási zóna bevezetését a városközpontban, hogy legalább negyven százalékkal csökkenjen a városi légszennyezettség. Draszikus intézkedéseket hoztak: a legöregebb és legszennyezőbb gépjárműveket kitiltották a városközpontból. A szabály megsértéséért 90 eurós bírságot (mintegy harmincezer forintot) kell fizetni. A szabályozással azt is el akarták érni, hogy csökkentsék a városi zajt, ösztönözzék a biciklizést és persze a tömegközlekedést.

Madrid új konzervatív főpolgármestere, José Martínez-Almeida viszont megszüntette az alacsony kibocsátási zónát. Azzal érvelt, hogy ez nem hatékony és nincs jelentős hatása a légszennyezésre. Spanyol ökológusok egy csoportja cáfolta Almeida állítását, az Ecologistas en Acción havi jelentéseiben kimutatta, hogy korábban jelentősen javult a madridi levegő minősége. Erre aztán tüntetők ezrei vonultak utcára, a zóna visszaállítását követelve. A Spanyol Szocialista Munkáspárt és több környezetvédő csoport bíróság elé vitte az ügyet. A bírói döntés kimondta, hogy a „madridiak egészsége” fontosabb az „autós közlekedéshez való jognál”, és visszaállította a zónát. Ez fontos példája annak, hogy a környezetszennyezés ügye nem eshet politikai küzdelmek áldozatává. A rossz levegő ugyanis éppúgy érinti a szegényeket, mint a gazdagokat, valamint a konzervatívokat és a liberálisokat is.

Párizsban is kitiltották a városközpontból az 1997 előtt gyártott autókat minden hétköznap reggel nyolc és este nyolc között. Megtiltották a 2001 előtt regisztrált dízeljárművek behajtását is. Jelentősen fejlesztették a közösségi közlekedést, és sétálóövezetek kialakítását is tervezik. Stockholmban is behajtási díjat vezettek be a városközpontban, és P+R (park-and-ride) parkolókat hoztak létre. Vagyis ezeket a tömegközlekedési eszközök megállóihoz kapcsolták, így ösztönözve az autóvezetőket, hogy letegyék kocsijaikat, és tömegközlekedéssel menjenek tovább.

Karácsony Gergely már kampányában kilátásba helyezte, hogy – stockholmi példára – népszavazást írna ki a budapesti behajtási díjról. Megválasztása után ezt annyival egészítette ki, hogy az önkormányzati ciklus végére látja lehetségesnek a díj bevezetését. Ez azt jelentheti, hogy Budapest főpolgármestere a város lakóira bízná a légszennyezés csökkentésének kérdését. Aki jó minőségű levegőt szeretne, megszavazhatja. De persze az is lehet, hogy a többség nem kér a tiszta levegőből. Akkor nem lesz dugódíj, és mindenkit arra köteleznek, hogy lélegezze csak a mérgező levegőt. Aki pedig ezt nem kívánja elfogadni, annak azt mondhatják, hogy el lehet menni Londonba vagy Madridba? Azok az agglomerációban élők, akiknek ugyan nincs budapesti lakcímük, de a fővárosban dolgoznak, a gyerekeik itt tanulnak, és általában autóval ingáznak, azok nem is szólhatnak bele a dugódíjjal kapcsolatos döntésbe?

A jelek szerint politikusaink gyávák súlyos politikai kockázattal járó döntéseket meghozni, még akkor is, ha szó szerint élet-halál kérdésről van szó. Számukra a népszavazás csodaszer: az emberek kinyilvánítják akaratukat, a döntés kötelező érvényű. Ez alapozta meg a Brexitet, ugyanakkor persze a stockholmi dugódíjat is. A referendumokon tehát érték már meglepetések a világot. Vajon a budapestiek mi mellett tennék le voksukat?

A dilemma különleges. Ha szavaznék, természetesen támogatnám a dugódíjat. Miközben már a kérdésfeltevéssel sem értek egyet. Hiszen ezzel ahhoz asszisztálunk, hogy politikusaink ne vállaljanak felelősséget semmilyen fontos döntésért. Vagyis nem jó ötlet, hogy népszavazás döntsön ebben a kérdésben. Akár megszavaznánk a dugódíjat, akár nem. Nem lehet kérdés ugyanis, hogy muszáj bevezetni a behajtási díjat, ha törik, ha szakad. Nagyon egyszerű: a rossz levegő tönkreteszi az egészségünket. Ennyi az egész.

Ne kövessük tehát Stockholm megoldását. Inkább Madrid vagy London legyen a példakép.

2022. december 7., 21:20

Csütörtökön újra országos pedagógussztrájk lesz, ami azt jelenti, hogy sok oktatási intézményben fognak egyszerre sztrájkolni vagy polgári engedetlenséget vállalni pedagógusok. A szakszervezetek által meghirdetett egységes munkabeszüntetés célja még mindig a fizetésemelés, a sztrájkjog visszaállítása és a munkaterhek csökkentése. Emellett még fontosabbá vált egy eddig is meglévő követelés: a kirúgott tanárok visszahelyezése.

2022. december 7., 21:10

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult – derül ki a testület honlapjára szerdán feltöltött közleményből és az ott nyilvánosságra hozott határozatból.

2022. december 7., 18:33

Életének 80. évében, december 6-án este elhunyt Tonhauser László, nyugállományú rendőr ezredes, a magyar bűnüldözés ikonikus alakja.