Na, tanulhatjuk az átírt BKV-bibliát
Egyelőre sok az ismeretlen a BKV új menetrendjében, még a sofőrök némelyike sincs tisztában a változással, gyakran még a saját, módosított útvonalát is az utasok segítségével találja meg. Bár a korábbi tömegközlekedési bibliáról, az úgynevezett paraméterkönyvről másfél évtized után éppen ideje volt leporolni a port, a változtatás indítéka mégsem a frissítés, hanem a spórolás volt. A remélt 6 milliárd forintnak azonban csak a harmada, legfeljebb 2 milliárd lett a megtakarítás. Az is leghamarabb jövőre jön össze, az idei hasznot ugyanis elvitte az előkészítés.
Újra kell tanulni a fővárosi tömegközlekedést, legalábbis, ami a menetrendet, vagyis az útvonalakat, a végállomások helyét, a járatok sűrűségét, és a járművek számozását illeti. Tehát: mindent.
Hogy miért ez a nagy felfordulás, arra már alig emlékszünk, pedig nem is olyan régen főváros-szerte nagy port kavart az a bizonyos paraméterkönyv, amely a korábbi közlekedési rend és a változtatás részleteit tartalmazza, s amelynek módosításától, egészen pontosan a párhuzamosan közlekedő járatok megszüntetésétől 6 milliárd forint megtakarítást remélt a Városháza. A kifejezetten anyagi okok miatt elrendelt és kikényszerített átalakítást szakmai, civil és részben politikai ellenállás kísérte; minden oldalról támadták a készülő új paraméterkönyvet, amelyről kiderült, legalább kétszáz buszjárat megszüntetéséről – is – szól.
A szám sokkolta a közvéleményt, s egy civil szervezet, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szorgalmazására több fórumon is tesztelték a tervet. Az eredmény lesújtó volt, a tervezett újítás minden helyszínen megbukott. Igaz, a fórumok helyszínéül szolgáló előadótermek többnyire VEKE --szimpatizáns BKV-fanatikus utasokkal telt meg, így a megszüntetéseket erőltető városházi emberek – többek között maga Hagyó Miklós, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes – és a szolgáltató cég szakemberei is eleve vesztesként érkeztek a rendezvényekre.
A parázs vitákban ugyanis nem lehetett véka alá rejteni, hogy a drasztikus beavatkozásnak elsősorban anyagi oka van, s nem kifejezetten az utasok érdeke vezérli a „korszerűsítést”, s erre minden alkalommal felhördült a már egyébként is feltüzelt közönség. Ráadásul elterjedt a hír – egyáltalán nem alaptalanul –, hogy a tervezett módosítások következtében tíz százalékos járatrikítással kell számolni. Az eredeti változat szerint ugyanis nemcsak járatokat, hanem buszgarázsokat is megszüntettek volna.
A nagymérvű változást ezért belülről is támadták, a 22 szakszervezet foggal-körömmel küzdött az azonnali bevezetés ellen, és a terv átdolgozását követelte. Úgy számoltak ugyanis, hogy a módosítás következtében legalább százötven dolgozó – járművezetők, karbantartók, adminisztrátorok – kerül az utcára.
Hetekig tartó küzdelem, két sztrájk – augusztusban, a BKV életében először volt félnapos és 24 órás munkabeszüntetés – és hosszas egyeztető tárgyalás után a végeredmény egy olyan új menetrend lett, amelyet két lépcsőben vezetett be a BKV, s bár teljesen felfogatta a korábbi rendszert, legalább annyi a pozitív, mint a negatív változás benne.
A módosítás azonban nem hoz annyit a főváros konyhájára, mint amennyit eredetileg terveztek, 6 helyett évente legfeljebb 2 milliárd forint lesz a megtakarítás. Idén azonban ebből még egyetlen fillér sem lesz – sőt, az átalakítás annyiba került, mint amennyi az év hátralévő hónapjaira eső megtakarítás lenne, nagyjából 250-300 millió forint –, mert az új menetrend miatt minden tájékoztató- és útvonal táblát le kellett cserélni, és számos megállót átépíteni. Nincs ugyanis egyetlen járat sem, amelynek ne változott volna az útvonala, vagy számozása, esetleg a végállomása, a menetideje vagy éppen a jármű típusa.
A fővárosiak a napokban elkezdték újra tanulni a menetrendet, akárcsak a buszvezetők a megváltozott útvonalakat. Közülük ugyanis az első napokban még az utasoknál is többen eltévedtek.
