Műbalhé

– A BZSH-ban zajló eseményekhez képest egy Shakespeare-dráma unalmas történet.

– Valóban, nincs ilyen fantáziája egyetlen írónak sem.

– Önök a BZSH ügyvezetőjének választották Schwezoff Dávidot, egy volt transzvesztitát, aki korábban – nem mellesleg – katolikus kántor volt, és evangélikus lelkésznek készült. Schwezoff előéletének nyilvánosságra kerülése után Tordai Péter BZSH-elnök kiállt mellette, majd szembefordult vele, végül – ki tudja, miért – Tordainak kellett távoznia posztjáról. Utóbb Schwezoff környezetéből titokzatos módon telefonos hangfelvételek kerültek a Magyar Nemzethez a Dohány utcai zsinagóga beléptető rendszerével kapcsolatos, Frölich Róbert főrabbihoz köthető állítólagos anyagi visszaélésekről. Schwezoff eztán a Hír TV-ben nyilatkozott a témában, s mellesleg kirúgta Frölichet. A minap meg leváltották Schwezoffot. Mi a csoda zajlik önöknél?

– Nincs csoda, a mi történetünk a hazai közéletet modellezi.

– Több ez annál, kalandosabb, groteszkebb.

– Karakterisztikus. Mindenesetre Schwezoff visszahívásával reményeim szerint elindulunk a tisztulás felé.

– Pont ezt nyilatkozta a tavalyi megválasztásakor is.

– A szervezetben megmaradt az elmúlt évtizedek hibás vezetési struktúrája – ami Zoltai Gusztáv egykori BZSH- és Mazsihisz-ügyvezető személyéhez volt köthető. Olyan struktúrát épített ki, amellyel sérülékennyé vált közösségünk.

– Ön úgy fogalmazott: „Hűbéresi rendszerként, emberek lefizetésével, átláthatatlan pénzügyi gazdálkodással” működött a rendszer.

– Igen, ezt tíz éve mondtam. Az eltelt időszak alatt morálisan tovább romlott a helyzet. Berögzült mechanizmusoktól pedig nehéz megszabadulni.

– Ezzel együtt is érthetetlen, Schwezoff hogyan kerülhetett vezető pozícióba.

– Sokak szerint Schwezoff az időközben Lázár János tanácsadójává avanzsált Zoltai Gusztáv embere, ő támogatta a megválasztását. Másrészt Schwezoff mellett a komoly gazdasági hátországgal rendelkező zsinagógai közössége is kiállt. Harmadrészt pedig a BZSH csapnivaló választási és képviseleti rendszerében egy-két nagy zsinagóga összefogása alapjaiban tudja befolyásolni a közgyűlést.

– Tudtak a jelölt transzvesztita múltjáról. A botrány kirobbanása csak idő kérdése volt. Miért vállalták mégis?

– Schwezoffot a megválasztása után szinte azonnal felszólítottam a távozásra, és végig küzdöttem az eltávolításáért. Különösen, mikor kiderült, hogy néhány éve állítólag egy-egy hétvégéje még úgy nézett ki, hogy pénteken volt zsidó kántor, vasárnap egy plébánián katolikus kántor, s emellett maradt energiája, hogy este műanyag bugyiban fellépjen egy transzvesztitabárban. Zsidó vezető ilyen háttérrel nem vállalható.

– Egyet kifelejtett. Állítólag orosz támogatói vannak.

– A feltételezést az támasztja alá, hogy a BZSH által szervezett „gettómegemlékezés” meghívója szerint az eseményen a „Vörös Hadsereg Alexandrov Együttes Kórusának” fellépését a Paks II.-t építő Roszatom orosz állami gigacég szponzorálta. Ezt Schwezoff teljes titokban szervezte. Fontos, hogy a gettóba zártak számára a szovjet katona a felszabadulást, az életet jelentette. De a Schwezoff által szervezett rendezvénysorozat közvetlen politikai áthallásaitól szerettem volna megóvni szervezetünket. Az eredeti programot emberfeletti munkával egy nap alatt sikerült vállalhatóvá alakítanunk.

– A Dohány utcai zsinagóga belépető rendszerével kapcsolatos feltételezett visszaéléstől is hangos volt a sajtó.

– Schwezoff műbalhéja. A beléptetésből származó jövedelem megoszlik a működtetést biztosító alvállalkozó és a Mazsihisz között. Nekünk az a feladatunk, hogy a közösségnek jutó részt növeljük. A tavalyra tervezett bruttó négyszázmillióhoz képest a bevétel 2014-ben majdnem százmillióval nagyobb lett. Schwezoff ezt a rendszert akarta szétverni. Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, miközben a kritizált rendszerre vonatkozó szerződéseket még a Zoltai-korszak hozta létre. Shakespeare megint irigykedhet.

– Májusban választ új elnököt a BZSH és a Mazsihisz. Folytatódik a dráma?

– Ha addig minden változatlan marad, akár reprodukálódhat is a történet. Ezt el kell kerülni, amihez rendbe kell tenni a BZSH alapszabályát és képviseleti rendszerét. Többen felvetették a BZSH létjogosultságának kérdését is. A BZSH a budapesti neológ zsinagógai körzetek ernyőszervezete, így fő funkciója az érdekvédelem lenne. Ezt azonban a Mazsihisz mint hivatalosan bejegyzett egyházi szervezet ellátja.

– Némelyek úgy spekulálnak: ha Schwezoff a Lázár-tanácsadó Zoltai embere, meglehet, eleve balhék kirobbantásával bízták meg.

– Folyamatosan kapom az információkat a Mazsihisz képviselő-testületi tagjaitól. A háttérben Zoltai mindenkinek azt erősíti, hogy Schwezoff után nekem is mennem kell. Ez fontos, de nem a személyem miatt. Zoltai ezt immár kormánytisztviselőként mondja. Ami logikailag annyit jelent, hogy a kabinet beavatkozik a Mazsihisz belügyeibe. Ilyen eddig csak a legrosszabb időkben fordult elő. A Mazsihisz a holokauszt-emlékévvel, a német megszállási emlékművel és a Sorsok Házával kapcsolatban következetesen kitartott álláspontja mellett, közéleti pozíciója folyamatosan erősödött. Mögénk állt sok hazai és nemzetközi zsidó szervezet, a véleményformáló értelmiség egy része és a demokratikus kormányok képviselői. Talán túlerősödtünk, amit a hazai közélet már nem tudott elviselni. Most mindenki megnyugodhat: a Schwezoff-akció súlyosan meggyengítette szervezetünket.

– A kormány válaszlépése lett volna Schwezoff „beépítése” a szervezetbe?

– Ilyet nem mondtam és nem is gondolok. Talán csak Zoltai kicsinyes bosszúja áll a háttérben. Az tény, hogy Zoltai szervezkedése nem összeegyeztethető pozíciójával.

– Ehhez képest ön folyamatosan azt nyilatkozza, hogy a kormánnyal immár kifejezetten jó a kapcsolatuk.

– Mert így igaz. A konfliktusokat követően szeptemberben a kormány összehívta a Zsidó Közösségi Kerekasztalt, ahol ügyeink kezelése pozitív volt. Megváltozott a kormány attitűdje.

– Zoltai ott ült az elnöklő Lázár János mellett?

– Igen, de eddig nem szólalt meg. Hangsúlyozom: a kormány komoly gesztusokat tesz felénk. Milliárdokat ígér zsinagógafelújításokra, pályázatot ír ki az elhagyott zsidó temetők rendbehozatalára, és úgy tűnik, rendeződik a Sorsok Házának ügye. Konszenzusra kell törekednünk, s most az együttműködésnek reális alapjai vannak.

– Nincs itt valami ellentmondás?

– Minden zsidó vezető örök dilemmája, hogy hol a határ a kooperálás és a kollaborálás között. Mi ezer szállal kapcsolódunk a kormányhoz, intézményeink, iskoláink működnek, szociális hálót üzemeltetünk. Nem szabadcsapat vagyunk és nem arra esküdtünk fel, hogy a hatalom ellen hadakozzunk. Nekünk értékek mentén kell felsorakozni. A Mazsihisz megrongált hitelességét meg kell erősíteni. Ezen dolgozom, Shakespeare megnyugodhat.