Freund Tamás kapta a legtöbb szavazatot az MTA elnökjelöltjeként, de a jelölőbizottság nem fogadta el az eredményt

2019. november 8., 14:38

Szerző:

Csak részben fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) soron következő elnökének, helyetteseinek és főtitkárának lehetséges személyére leadott októberi szavazás végeredményét az akadémiai jelölőbizottság a november 6-i ülésen – írja a Qubit.

A lap úgy tudja, hogy a Vörös József közgazdász akadémikus által elnökölt 22 tagú jelölőbizottság egyelőre nem halad előre a megszokott módon az elnökválasztási procedúrával. Az október 29-én lezárult, november elejére összesített, a 10–10 legtöbb szavazatot kapott akadémikus nevét tartalmazó listát ugyanis a jelölőbizottság visszaküldte a tudományos osztályokra, hogy a különböző szervezeti egységek tudósai maguk közt beszéljék át még egyszer, hogy kit jelölnének az MTA legfőbb posztjaira 2020 májusától.

  • Az MTA elnöki pozíciójára a közvéleménykutatás alapján a legtöbb szavazatot Freund Tamás neurobiológus, az MTA jelenlegi alelnöke, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója kapta. A szavazatok 54 százalékát szerezte meg, többet, mint az összes többi elnökjelölt együttvéve.
  • A második helyen Pléh Csaba kognitív tudós, az akadémia korábbi főtitkár-helyettese,
  • harmadikként Kondorosi Éva növénybiológus,
  • negyedikként Lamm Vanda jogtudós,
  • ötödikként pedig a műszaki tudományok területén jeleskedő Stépán Gábor végzett.

Az elnökválasztáshoz az MTA 11 tudományos osztálya 2-2 képviselőt küld a jelölőbizottságba. Ennek feladata, hogy lebonyolítsa az előzetes közvéleménykutatást, majd megvitassa annak végeredményét a jelenlegi akadémiai elöljárókkal, és megválassza az MTA soron következő legfőbb tisztségviselőit. 

A közvéleménykutatásban a szavazati joggal rendelkező 562 tudósnak a fele sem vett részt, a következő elnökre például összesen 263 szavazatot adtak le. A főtitkári 234, míg az alelnöki posztokra egyenként 200 körüli szavazat érkezett.

A bizottság szerint így az alacsony részvételi arány miatt a szavazás végeredménye nem tükrözi kellően a közgyűlés valódi akaratát.

Nem pusztán a listák felülbírálására adott a bizottság lehetőséget az akadémiai osztályoknak, hanem arra is, hogy újabb nevekkel bővítsék a listát.

A Qubit szerint az alacsony részvételi arány hátterében az állhat, hogy ebben a választási ciklusban szokatlanul korán zárták a digitális szavazóurnákat, nem pedig év végén, ahogy szokták.

UPDATE

„A sajtóban ma megjelent állításokkal szemben a Magyar Tudományos Akadémia még nem választotta meg új elnökét, és más tisztségviselőit sem. Az Akadémiai Törvényben rögzített módon erre az MTA legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlés jogosult. Az új tisztségviselők megválasztása 2020 májusában történik, ekkor jár le a jelenlegi tisztségviselők többségének – köztük az MTA elnökének – mandátuma” – hívta fel a figyelmet az MTA Kommunikációs Főosztálya szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A jövő májusi választást az MTA jelölőbizottsága készíti elő. Az Akadémia tisztújítási folyamata a korábbi választásokhoz hasonló ütemezéssel, a hatályos akadémiai szabályozásnak megfelelően zajlik.