Tételesen felsorolja alkotmányjogi panaszában az MTA elnöke, hogyan sértheti az Alaptörvényt a kutatóhálózat állami einstandja
Megjelent a részletes alkotmányjogi panasz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján, amelyet Lovász László elnök nyújtott be az Alkotmánybíróságnak (AB) a tudományos intézmény kutatóhálózatainak kormányzati elszakítása miatt. A panaszt a törvény szeptember 1-én történt hatályba lépését követően lehetett benyújtani.
Az MTA két pontra építi panaszát: a kutatóhálózat elszakítása sérti
- az Alaptörvény XIII. cikkelyét, tehát az MTA tulajdonjogát;
- az Alaptörvény X. cikkelyét, azaz a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát.
Tulajdonjogi szempontból az kifogásolható, hogy miután az MTA-tól elvonták és közvetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelték az egyes kutatóintézeteket, azok a jövőben is az MTA tulajdonát képező helyen fognak működni. Az MTA-nak az új jogszabály szerint nem lenne lehetősége beleszólni a falain belüli működésbe. Nem mellékes az sem, hogy a kutatók által használt eszközöket is ingyenesen kellene rendelkezésre bocsátania az MTA-nak, noha döntő beleszólása nem lenne arra, hogy mire használhatják.
Az MTA ráadásul kárpótlást sem kapott az államtól.
A kormánytöbbség az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot hozta létre a kutatóintézetek működésének irányítására, ez dönthet a kutatási támogatások odaítéléséről is. Az MTA és az ITM egyenlő számban delegálhat tagot a testületbe, azonban szavazategyenlőségnél az elnök mondja ki a döntő szót. Az elnök személyére tehet javaslatot az MTA elnöke is, de a döntő szó a miniszterelnöké, Orbán Viktoré, aki ki is nevezte a hozzá közel álló Maróth Miklóst. Így érvényesül a kormányzati többség a döntéshozatalban.
Ez el is vezet minket a második kifogásolt ponthoz:
Mivel a kormány döntő befolyást szerzett a kutatások finanszírozása felett, így az határozhatja meg, hogy mivel tud foglalkozni egy kutató, nem pedig a magyar tudományos közösség, ami sérti a tudomány szabadságát.
Márpedig az Alaptörvény szerint a mindenkori kormánynak is kötelessége védeni az MTA szabadságát – így értelmezi az alkotmányos jogokat az MTA. Az AB ugyanakkor értékelheti úgy, hogy a kormány egy másik tudományos intézmény, az ELKH létrehozásával biztosítja a kutatási körülményeket, az MTA szerint tehát tisztázni kell, hogy az Alaptörvény konkrétan az MTA szabadságának védelmét mondja ki, vagy sokkal általánosabban értendő a jogszabály. Erről az MTA azt írja panaszában, hogy
„nemcsak objektív intézménybiztosíték, hanem egyben a Magyar Tudományos Akadémiának (...) olyan erős jogi pozíciót ad [az akadémiai törvény, mint értelmező jogszabály], amely lehetővé teszi, hogy Alaptörvényben biztosított jogról beszélhessünk”.
Tudni érdemes, hogy az ilyen panaszok kivizsgálásban az Alkotmánybíróságot nem köt semmilyen határidő. Az AB például már több mint 2000 napja nem döntött a tüntetéseket, pantosabban a gyülekezési törvényt érintő kérdésekben, ahogyan szintén nincs döntés a Közép-európai Egyetemet (CEU) érintő törvény alkotmányosságát illetően sem. Ettől függetlenül a Lovász László által benyújtott dokumentum alapján pontosabb képet alkothatunk, hogy a tudományos közösség miért utasítja el a kormány, azon belül Palkovics László miniszter lépését.
