MTA: A terhes nőket és a gyereket tervezőket is lehet oltani

A Magyar Tudományos Akadémia áprilisi hírlevelében Jakab Ferenc virológus válaszolta meg az oltási program, valamint a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabbnak vélt kérdéseket, amely során a vírusvariánsok és a vakcinák, valamint a mutációk és a szervezetben kialakuló immunitás összefüggéseit fejtette ki. A tájékoztatóban a terhesség alatti és a születés utáni időszak virológiai kérdéseiről is szó esett, amelynek szerzője Toldi Gergely neonatológus, immunológus – írja a 444.

A tudományos tájékoztató szerint a várandósság önmagában nem jelent komolyabb veszélyt a koronavírus általi megfertőződésre, a legtöbb várandósnak fertőzés esetén csupán enyhe tünetei vannak. Azonban a terhesség késői szakaszában nagyobb arányban alakulhatnak ki náluk súlyos tünetek, mint azoknál, akik nem várandósok. Kiemelik: a várandósság alatt elszenvedett fertőzés nem okoz magzati károsodást vagy vetélést.

A magzat közvetve kerülhet veszélybe, ha az édesanyánál súlyos tünetek, pl. légzési elégtelenség jelentkeznek. Ilyen esetekben szükséges lehet a várandósság korai befejezése, az újszülött korai világra hozatala, mert ez biztosíthatja a legkedvezőbb kimenetelt az újszülött és az anya számára is.

A különböző vakcinák klinikai vizsgálatai során szoptató édesanyákat és várandósokat nem vontak be a vizsgálatokba, ezekben a csoportokban tehát jelenleg még nem állnak rendelkezésre nagy mintaszámú adat a védőoltások hatásáról, esetleges kockázatairól. A várandósság során – feltehetőleg az immunrendszer átmenetileg megváltozott működése következtében – a COVID-19 betegség súlyosabb lefolyású lehet, mint nem várandós személyeknél – derül ki a hírlevélből. 

Az eddigi tudományos közlemények tanulsága szerint a védőoltást követően a várandós anyákban megjelennek a vírus ellen védő antitestek, sőt, ezek a méhlepényen keresztül a fejlődő magzatba, a megszülető újszülöttbe is eljutnak, így védve a fejlődő magzatot. Súlyos szövődményekről, biztonsági kockázatot jelentő tényezőről eddig nem számoltak be.

Egészségügyi szakmai szervezetek az mRNS-alapú vakcinák (Pfizer és Moderna) alkalmazását ajánlják várandósság esetén, azonban lehet rá számítani, hogy a használható vakcinák köre bővülni fog. Kitértek arra is, hogy az első védőoltást a második vagy harmadik trimeszter idejére (azaz a várandósság 12. hetét követően), a második oltást pedig a baba megszületése utánra ajánlják.

A magzatnak a várandósság alatt, méhlepényen keresztül való megfertőződése extrém ritka. Azon újszülöttek, akiknél kimutatható a vírus, az esetek döntő többségében a megszületést követően, a környezetükből a fertőződnek meg. Nem javasolt az újszülött elválasztása a fertőzött édesanyától, amennyiben elkülönítésük a kórházi tartózkodás alatt megoldható. Kórházi ápolásra szoruló újszülöttek, csecsemők esetén a szülők fertőződése esetén indokolt lehet a látogatás korlátozása. 

Az újszülöttek, csecsemők COVID-fertőzése az esetek döntő többségében tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik. Fertőzöttséget követően, ahogy a védőoltás után sem szükséges késleltetni a gyermekvállalást, bármikor vállalható várandósság. Hamarosan több klinikai vizsgálat is kezdetét veszi, amelyek a védőoltások hatékonyságát vizsgálják majd idősebb gyermekekben.

(Kiemelt képünk illusztráció: Egy kórházi alkalmazott beteget vizsgál a moszkvai kórház szülészetének fertőző betegek számára kialakított részén. 2020. december 23-án. Fotó: Sputnik/AFP | Iliya Pitalev)