Mindenképpen megbüntetnék Gyurcsányt és Medgyessyt

Egy jövőbeni lex Gyurcsány lehetőségét is felvillantotta csütörtök reggel Szijjártó Péter, amikor egy tévéműsorban azt mondta, fel fogják kérni az alkotmányügyi bizottságot, hogy találja meg a Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve szakminisztereik felelősségre vonásának jogi eszközeit, ha pedig nincs ilyen, akkor vizsgálják meg, hogyan lehet megteremteni azokat.

2011. július 28., 13:51

A miniszterelnök szóvivője – aki az államadósság növekedésének okait vizsgáló albizottság alelnöke is – a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, hogy Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai nem adtak kielégítő magyarázatot arra, miként ugrott az adósságráta 53-ról 82 százalékra.

Szijjártó Péter azt mondta: fel fogják kérni az alkotmányügyi bizottságot, hogy találja meg a Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve szakminisztereik felelősségre vonásának jogi eszközeit, ha pedig nincs ilyen, akkor vizsgálják meg, hogyan lehet megteremteni azokat.

Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, az alkotmányügyi bizottság szocialista tagja a

Klubrádiónakerre úgy reagált, hogy jogállamban nem lehet politikai felelősségből jogi felelősséget csinálni.

Szijjártó Péter korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság munkája során bebizonyosodott, hogy az elmúlt nyolc év szocialista kormányai politikai bűnt követtek el Magyarországgal szemben.

Gyurcsány Ferencet még június közepén hallgatta meg az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága. A volt miniszterelnök akkor azt mondta, a 2000-es években megnövekedett államháztartási hiányért három kormány viseli a felelősséget: az Orbán-, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány.

Gyurcsány szerint az Orbán-kormány 2001-2002 közötti, a választásokra készülve meghozott intézkedései 570, a Medgyessy-kabinet kétszer száznapos programja 817, a Gyurcsány-kormány 2005-2006-os lépései pedig 512 milliárd forintos, a következő költségvetésekre is kiható többletkiadást okoztak. Ez összesen 1900 milliárd forintos extra költségvetési többletkiadást jelentett – mondta az albizottság előtt az egykori kormányfő.