Miért lett a kulturális bizottság a Jobbiké?

– Sokakat megdöbbentett a hír: a kulturális és oktatási parlamenti bizottságot jobbikos elnök vezeti majd. Állítólag Novák Előd felesége, Dúró Dóra.

– Én is így tudom. Novák az elmúlt négy évben is tagja volt a Kulturális Bizottságnak. Ha továbbra is ott dolgozik, a neje lesz a „főnöke.” „Családban marad” náluk a kultúra. De az iróniát félretéve, ami történt: botrány. Nem csupán szimbolikus jelentősége van annak, ki vezeti ezt a szakbizottságot. Egyértelműen jelzi azt is, hogy a Jobbik szélsőséges ideológiája milyen mértékben eszkalálódott a hazai szellemi életben. A Fidesz aktív közreműködésével! A köztük zajló összjáték immár legálissá vált. Közjogilag is megpecsételődött.

– A Fidesz, hogy sakkban tartsa jobboldali riválisát, eddig is folyton „lenyúlta” a témáit. Ám ez inkább a Jobbik erősödéséhez vezetett.

– Ha a Jobbik kapja meg ezt a kiemelt jelentőségű bizottságot, azt is jelenti: ők lesznek a Fidesz-kormány választott „konstruktív” ellenzéke. A két párt szellemi gyökerei közösek, ezért is fontos számukra annyira a szimbolikus politizálás. Károlyi Mihály szobrának eltávolítása a Kossuth térről, vagy az egész Horthy-restauráció eredetileg a Jobbik programja volt. A Fidesz aztán átvette és megvalósította. A jobbikosok indítottak támadást Alföldi Róbert Nemzeti Színháza ellen, és „kárpótlásul” megkapták az Új Színházat. A szélsőjobboldali lobbinak „köszönhető”, hogy Wass Albert, Nyírő József bekerültek a tantervbe. A Jobbik koncepciójában szerepelt az iskolák államosítása, a szegregált oktatás, a tankönyvek „központosítása” is. Ezért is elképesztő, hogy ezek után a Fidesz létrehozott egy olyan felduzzasztott parlamenti bizottságot, amelyben minden humán, szellemi területet összevont. És az egészet a Jobbikhoz rendelte.

–A szocialisták is lobbizhattak volna érte, de ők inkább a Költségvetési Bizottságot akarták maguknak. Helyesen döntöttek?

– Nem minősíteném, nem voltam benne abban a delegációban, amely a bizottsági helyekről egyeztetett. Kívülről pedig nem szeretnék okoskodni. Májusban, az első plenáris ülésen dönt majd a Parlament a bizottságokról. Az én véleményem az, hogy ezt így nem szabad megszavaznunk. Ugyanis pont azok a szellemi területek kerülnek át a Jobbik elnökléséhez, amelyek a társadalom mentális állapotát, jövőjét meghatározzák. Ráadásul ebben a bizottságban az alelnökök is jobboldalik, az egyik Hoffmann Rózsa lenne. Vagyis a Jobbik-Fidesz-KDNP olyan túlsúlyba kerülne itt, amit a demokratikus ellenzék nem tudna egyensúlyozni.

–Pontosan mely területeket „csatolnák” ide?

– Eddig a kulturális, oktatási és emberjogi bizottságok külön működtek. Ezeket most egyberakják egyetlen monstre szervezetbe. Legalábbis Rogán Antal azt nyilatkozta: azok az ágazatok kerülnek ide, amelyeket az Emberi Erőforrás Minisztériuma felügyel. Tehát az oktatás mellett a tudomány is. Gondoljunk bele, mit is jelent ez! Ha, mondjuk, az MTA elnöke bármilyen szakmai, finanszírozási kérdésben a Parlamenthez akar fordulni, először a szakbizottság jobbikos vezetőjével kell tárgyalnia, és a támogatását megszereznie. De például ehhez a bizottsághoz tartozna a sajtó is. A Jobbik befolyása lényegesen megnőhet a média fölött. Azt pedig eddig sem titkolták, hogy ami a keresztény, illetve „kurultájos” szellemiségen kívül esik, kiszorítanák a médiából.

–Mi történne a vallási, egyházi ügyekkel?

– Mivel az Emberjogi Bizottság megszűnik, a kisebbségi és vallási ügyek is a jobbikos bizottsághoz kerülhetnek. Ennek még rosszabbak a következményei. Egy antiszemita, rasszista elnök véleménye válna meghatározóvá a szabadságjogokról. Az Egyházügyi Törvény megváltoztatása miatt az Országgyűlés dönt arról, melyik vallási közösség kaphatja meg a „bevett egyház” státuszát, és a vele járó állami támogatást. Ám a plenáris ülés szavazásában perdöntő lesz a jobbikos szakmai bizottság javaslata. Hiszen először nekik kell megvizsgálniuk az egyházat, a hitelveit, s azt is, hogy a közösség alkalmas-e együttműködni az állammal. Ez értelmezhetetlen gumijogszabály, amivel roppant könnyű visszaélni. A szakbizottság mindezek alapján fogalmazza meg ajánlását az Országgyűlésnek.

–Voltaképp milyen hatalommal rendelkezik egy szakbizottsági elnök?

– Például eldöntheti mikor, milyen ügyben hívja össze a bizottságot, egyáltalán mely témák kerüljenek napirendre. El is utasíthat témákat. Illetve a bizottsági tagok egyharmadának aláírására is összehívható a testület. Csakhogy mivel a baloldali képviselőknek nincs egyharmaduk, nem tudnak témákat kezdeményezni a bizottságban, ha azt a jobbikos elnök nem akarja. Ő vezeti le az ülést, megvonhatja a szót bárkitől. A szélsőjobb tárgyalási stílusát már volt alkalmunk megismerni. Az elnök emellett kommunikációs vezető is, ő tájékoztatja a sajtót, irányítja, tematizálja a nyilvánosságot. És az új médiatúlsúlya másféle igazodásokat is szülhet.

–Mire gondol?

– Közismert, hogy épp a kultúra területe az, ahol például a személyes lobbiknak jelentős szerepük van. Támogatásokért első helyen a parlamenti bizottság elnökét szokták keresni. Ha, mondjuk, egy tankönyvvel gond van, mert rasszista kijelentéseket tartalmaz, akkor is hozzáfordulnak. Most egy jobbikossal kell majd kompromisszumokat kötni. Bár tény, az elnök voksa is csak egyetlen szavazatot ér a bizottságban, de az informális befolyása nagyon sokat számít. A szakmai bizottság az az „előszoba” amely nélkül nem lehet a „szobába” , a plenáris ülésig eljutni.

– A házszabály módosítása miatt ráadásul az országgyűlési vitáknak jóval kisebb szerepük lesz.

– A döntések súlya egyre inkább áttevődik a szakmai bizottságokba: az érdemi viták itt zajlanak. Ezeket általában nem közvetíti a tévé, a közvélemény szinte semmit nem tud róluk. Ráadásul, létrehoztak még egy nagy létszámú úgynevezett „Törvényelkészítő Bizottságot is, állítólag a fideszes Gulyás Gergely vezetésével. Ez a plusz testület továbbnöveli a parlamentáris bürokráciát. Az új „szuperbizottság” módosíthatja a szakbizottságok javaslatait. Majd ezeket támogatandó illetve nem támogatandó csomagokba rendezik, és az országgyűlés végül e csomagokról szavaz. Érdemi vita nélkül. A törvénygyártás végképp követhetetlenné válik, a Parlament formális díszletei közt kétharmados szavazógépek döntenek a jelenünkről és a jövőnkről.