Miért ért véget hirtelen a magyar gazdasági csoda
Unortodox gazdaságpolitikájával Orbán miniszterelnök felkavarta a port. Vajon most megkapja érte a számlát? – teszi fel a kérdést András Szigetvari a Der Standardban megjelent cikkében.
A nagy fellendülés el fog múlni, erre számítottak Budapesten. A magyar gazdasági fejlődés új adatai azonban negatív meglepetést okoztak az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormánynak.
Az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat szerint 2016 első három hónapjában a magyar gazdasági teljesítmény 0,8 százalékkel csökkent az előző negyedévhez képest. Ez a legrosszabb eredmény az EU-ban. Még a válságtól erősen megtépázott görög gazdaság sem zuhant ilyen nagyot.
Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es hatalomra kerülése óta nagymértékű aktivitást tanúsított. Államosítatta a nyugdíjpénztárakat, és kikényszerítette az idegen valutában levő hitelek átváltását. Egységes adót vezetett be a jobban keresők javára. Ehhez jött még a bankokra, a biztosítókra és a távközlési vállalatokra kivetett számos különadó. Ezzel szemben az ipari befektetőket gazdasági előnyökkel csalogatták Magyarországra.
A sajátos stratégiát a közgazdászok „orbanomics”-nak nevezték el. Sokan arra számítottak, hogy a befektetők majd nagy ívben elkerülik az országot, és Magyarország, amely egyébként is nagymértékben szenvedett a gazdasági válságtól, gazdaságilag tönkre fog menni. 2014-ben és 2015-ben azonban Magyarország a leggyorsabban növekvő népgazdaságok közé tartozott Európában. Orbán új, előremutató stratégiaként ünnepelte modelljét. De mi az oka annak, hogy a fellendülést hanyatlás követi?
Sandor Richter, a Bécsi Kelet-Európa Intézet (WIIW) közgazdásza szerint az EU-ból érkező jelentős támogatások eleinte elkallódtak a magyarok számára.
A jobboldali konzervatív Fidesz budapesti hatalomátvétele után átalakították az ország közigazgatását – mondja Richter. Lecserélték a hivatalnokokat, átalakították a hivatalokat. Ez azt eredményezte, hogy 2010 és 2012 között a magyarok kevesebb támogatást tudtak lehívni az európai forrásokból.
Később azonban bepótolták a folyamodványokat. Ennek eredményeként erősen megnövekedett az kifizetett EU-pénzek nagysága, és a múlt évben olyan összegre emelkedett, amely a magyar gazdasági teljesítmény hat százalékának felel meg. Európában ez a legmagasabb érték.
Ezzel a pénzeszközzel számos építési projektet társfinanszíroztak. 2014-ben azonban új európai pénzügyi periódus kezdődött. Hagyományosan eltart egy darabig, míg az országok le tudják hívni a támogatásokat. Jelenleg tehát kevesebb EU-támogatás érkezik Magyarországra, ami a gazdaságot is érinti.
Gondok az autóiparban
Ehhez jön még, hogy a legfontosabb magyar iparágazatban, az autóiparban átalakulás megy végbe. Jelenleg az Audi és a Suzuki éppen átállítja a termelési láncokat, aminek eredményeképpen az első negyedévben lényegesen kevesebb gépkocsi kerülhetett le a futószalagról – és ez is lecsapódik a statisztikában.
Madár István a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza arra számít, hogy az EU-támogatásokkal ellentétben, az autóipar rövid időn belül ismét növekedni fog. Egész évre kivetítve, 2016-ban nem számol recenzióval. A növekedés azonban nem fogja elérni az előző évek eredményeit – állítja Madár.
Akkor most megbukott-e az „orbanomics”? Richter és Madár közgazdászok azt állítják, hogy a közelmúltban az erőteljes növekedés alapja soha nem a magyar kormány alternatív stratégiája volt. Megfordítva, e stratégiának nincs semmi köze a beszakadáshoz. Összességében azonban a befektetők körében inkább ártott az orbáni Magyarország tekintélyének – mondják mindketten.
Az elmúlt hónapokban az országban egyébként csökkent a munkanélküliség. Ez nem utolsó sorban azzal is összefügg, hogy a legfrissebb adatok szerint munkavégzés céljából már most is 28 000 magyar ingázott Ausztriába.
Fordította: dr. Gonda László
