Mi lesz veled, Pécs?

Az Európa Kulturális Fővárosa címmel „Pécs városa egyedülálló lehetőséget kapott arra, hogy átalakítsa, kulturális alapúvá tegye gazdaságának szerkezetét, végképp búcsút intve a bányabezárások okozta sokknak, fájdalomnak” – áll a Pécs2010.hu oldalon. Ám bő fél évvel kultfővárosodás kezdete előtt mégis inkább úgy fest, az EKF csak újabb kudarcsorozat a város életében.

Pedig volt nagy öröm, amikor 2005. október 19-én kormánydöntés született: Pécs nyert, majd 2006 novemberében az Európai Unió Miniszterek Tanácsa is Pécsnek ítélte a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet. S hogy a „város felfedezze városiasságát, visszaszerezze a közösségnek a köztereket, rácsodálkozzunk saját örökségünkre, és hozzákezdjünk annak vidám és szelíd átalakításához”, nos mindehhez „kulcsprojekteket” álmodott Pécs. Konferencia- és Koncertközpontot, a leromlott állapotú Zsolnay Gyár műemlék épületeinek átformálását és kulturális negyeddé alakítását, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtárat és Tudásközpontot, valamint megújuló parkokat, köztereket.

Ám mégsem daruktól és építőmunkásoktól zsúfolt ma Pécs. Bár az elmúlt években a város több uniós pályázaton is nyert pénzt a beruházásokhoz, azok kezdése mindig csúszott. A Pécs2010 program szervezeti struktúrája és vezetése eközben folyamatosan alakult, jöttek-mentek művészeti igazgatók és ügyvezetők – egyedül a projekt állt. Így aztán nem meglepő, hogy ma már nemcsak az EKF honlapja zengi: „az új létesítmények nem elsősorban 2010-re készülnek, hanem sokkal hosszabb időre (…) ezért elengedhetetlen a megfelelő minőség biztosítása, az időtényező itt, bár kiemelten fontos, mégsem az elsődleges szempont”. Ugyanígy minden döntéshozó azt hangsúlyozza: „az EKF nem valaminek a vége, hanem egy nagy lehetőség kezdete” (Hiller) és „ugyan csak egy évre szól, de hatásai évtizedekig érezhetők lesznek” (Bajnai).

Hogy a város két polgármesterét (Toller László után Tasnádi Pétert) is elvesztette, s még egy választási kampánnyal is kénytelen volt szembenézni, az EKF dolgán sem lendített. Noha a korteshadjárat fő témájaként a város 32 milliárdos hitelállománya, a Tubesre tervezett lokátor mellett az EKF szerepelt. Abban a fideszes Páva Zsolt, s az MSZP, SZDSZ, MDF által támogatott Szili Katalin is egyetértett: a hangsúlyt a beruházásokról a programokra kell helyezni. Azokból még lehet valami.

„A programok jól állnak, sokat adunk és kapunk Európától. A beruházások már más kérdés, abban borzasztó a lemaradásunk” – nyilatkozta a héten Páva Zsolt, frissiben megválasztott polgármester a Pécsi Napilapnak. A Hírszerzőnek hozzátette: „a beruházások ügyében nagyon nem tudunk mit tenni, örököltem egy kész helyzetet. Ezek annyira el lettek baltázva, hogy mennek a maguk lassú útján, előbb-utóbb megépülnek. Lehet, hogy nem a tárgyévben, de készen lesznek”. Páva szerint a kulturális program alkalmas arra, hogy megmutassa Magyarországnak és Európának a várost, bár szerinte a helyszínek hiányával lehet probléma. A komolyzenei programok esetében például több tízmilliós pluszköltséget jelent, hogy Pécsi Nemzeti Színházat és a PTE Általános Orvostudományi Karának auláját is koncertek befogadására is alkalmassá kell tenni.

A teljes pécsi projekt költségvetése 45 milliárd forint. Ebből 35,6 a nagyprojektek ára, a többit rendezvényre és kommunikációra fordítják. A válság, például a gyenge forint, persze nem volt bekalkulálva. A költségek milliárdokkal nőhetnek. A hitelhiányos helyzetben a döntéshozók költségkímélő, de nem „gagyiba váltó” megoldásokon dolgoznak. Ezek egyike, hogy a Konferencia- és Koncertközpont nem kapja meg a tervezett orgonát, a forgatható mobilszínpadot és a próbatermeknek sem lesz mozgatható pódiuma.

A gazdasági krízis miatt a közbeszerzési eljárásokat is újra ki kellett írni, így telt mintegy kilenc hónapba a közterek és parkok felújítását célzó munkálatok első üteméhez megtalálni a kivitelezőket. Ám sikerült. Így március végén, hosszú évek után megtörténhetett az első, a pécsiek számára is látható kapavágás. A város hét tere újul meg, parkosítás révén, padokkal, játszóterekkel. A projekt második üteme várhatóan májusban indul, a koncertközpont és a tudásközpont kivitelezése talán e hónap végén, a Zsolnay negyedé júniusban kezdődhet.

Így ha kész csodapalotákat nem is, de legalább egy átalakulófélben lévő várost láthatnak a szervezők reményei szerint - nyolc hónap múlva tömegesen érkező turisták. Ők talán le- és elmaradásinkkal szemben is elnézőek lesznek. Hiszen nemrég Linzben, Európa 2009-es kulturális fővárosában a megnyitó előtt két hónappal mondták le a városi projekt egyik legjelentősebb eseményét. A Szent hegy című kiállításon osztrák és nemzetközi művészek installációit és szobrait mutatták volna be a város melletti hegyen, a Pöstlingbergen. Ám egy még aláírásra váró szponzorszerződést, a válság miatt visszamondtak a támogatók. Így ugrott a pénz és a kiállítás. Ismerős.