Mi ez? – Ízekre szedték a nagykövetek a kormánypropagandát

Magyarország nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem átalakítani és megváltoztatni az intézményrendszerét, hogy minden ország sikeres lehessen – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozón. A francia és a holland nagykövet nekiesett az Állítsuk meg Brüsszelt! kampánynak.

2017. április 20., 14:02

A Pénzügyi csúcstalálkozó 19. Az új világ? Európa és Amerika globális kihívásai elnevezésű fórumon Lázár János hangsúlyozta, hogy a visegrádi országokkal közösen, a közép-európai és nemzeti érdekek mentén szeretnék átalakítani az uniót. Úgy vélte, a Brexit történelmi hiba volt, de a magyar kormány álláspontja szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy alapvető változások legyenek az integrációban. Kitért arra: az európai szocialisták szerint akkor lesz versenyképes az unió, ha továbbmélyítik az integrációt, ám a magyar kormány szerint ez teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel, a nemzeti érdekekkel.

Kitért arra, hogy az évi 33-35 ezer milliárd forintos magyar bruttó hazai termékből (GDP) évi 2-2,5 ezer milliárd forint az uniós kifizetés, ennyiben befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. A forrásoknak volt stratégiai jelentősége a magyar gazdaság fejlesztése szempontjából, a gazdaság állapotától függően – mutatott rá. Magyarország elsősorban az államháztartás rendbetétele és a pénzügyi egyensúly kialakítása szempontjából járt jól ezekkel a forrásokkal, így nőtt a befektetői bizalom, csökkent az ország kitettsége – mondta, hozzátéve, a magyar költségvetés már képes saját forrásból is fejleszteni.

Hangsúlyozta, ezek a források nem ajándék források, Magyarország megnyitotta piacát, és cserébe kapta a felzárkózás lehetőségét, amelyet egy, az európai versenyképességet az unió szerint elősegítő, „jól körülhatárolható” ideológiai célhoz kötve határoztak meg.

Már megint támadják Magyarországot

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint súlyos kettős mérce áldozata Magyarország. Míg Ausztria dicséretet kap azért, mert határainál az „európai jogot lábbal tipró” intézkedéseket vezet be a határellenőrzés visszaállításával, addig Magyarországot elítélik a schengeni szabályok betartásáért a magyar–szerb határon. A migráció volt az egyetlen olyan, az integráció jövőjét meghatározó kérdés az elmúlt években, amelynél „egy lépést sem” sem közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között. Sok egyéb kérdésben a kezdeti túlfűtött viták után sikerült racionális egyezségre jutni 2010 után – jegyezte meg. Magyarország álláspontja szerint meg kell állítani, kontroll alá kell helyezni a migrációt, míg az európai többség megszervezni szeretné azt – állította.

Úgy vélte, ez a vita meghatározza a következő évet, hiszen 2017 nyarán a bizottság célja, hogy akár jogi eszközökkel kényszerítse Magyarországot a menekültek visszafogadására és a liberálisabb határ menti beléptetésre. Az európai szocialisták a „fejükbe vették”, hogy megpróbálják Magyarországot az Európai Unió szélére szorítani – jelentette ki Lázár János az MTI szerint.

Közjáték a konferencián

A hvg.hu tudósítója szerint a HBLF-konferencián a francia nagykövet, Eric Fournier nagy sikert aratott, amikor felmutatta az Állítsuk meg Brüsszelt! plakátot. Mi ez? – kérdezte. – A magyar adófizetők pénzét arra használják, hogy a Franciaországgal szomszédos ország fővárosát megállítsák? Majd kifejtette, reméli, hogy Lázár János nem azonosul ezzel a gondolattal. Lázár János már nem válaszolt, mert addigra elhagyta a konferenciát.

A miniszter helyett Szapáry György, a korábbi washingtoni nagykövet vette védelmébe az elhíresült plakátot, azzal érvelve, hogy Magyarországon nemrég 300-400 000 menekült száguldott át, és az Európai Bizottság tanácstalansága vezetett a plakátkampányhoz. Erre a holland nagykövet, Gajus Scheltema azzal reagált, Magyarország több embert fogadott be letelepedési kötvénnyel, mint ahányat az uniós megállapodás keretében kellett volna áttelepítenie: „A plakát azt üzeni, nem akarok a megoldás része lenni, ki akarok ebből maradni.”

Miközben Brüsszelben egymás után dőlnek el a következő évek stratégiai irányai, Orbán Viktor szerint a legnagyobb veszély most nem a migráció vagy a gazdaság, hanem Ukrajna EU-csatlakozása. A miniszterelnök szerint a belépés nem szolidaritás, hanem önsorsrontás lenne, és ebben most már kétmillió magyar szavazó is megerősítette.