Mesterházy Egerben

Kopog az eső. Az egri étterem különtermében Szanyi Tibor karjával szeleteli a levegőt. Heves, mint mindig. Azt magyarázza az MSZP elnökségének: egy dolog a pártprogram, ám kell a sikerhez az azonosulás meg a motiváció is.

Választási felkészülés a téma, zárt az ülés. Miközben Pesten a kormány a nemzeti összetartozás napján feszít, és a hősi barackfáról dalol, a renegát szegfűsök Dobó István városában találtak maguknak ünnephez illő helyszínt. Csak azért is.

Vélhetően az sem volt elhanyagolható szempont, hogy nemrég itt járt Bajnai Gordon. Korteskedett kicsinyt, aztán az „ellen” által kirendelt füttyösök zajában távozott.

Mesterházy ingujjban azt meséli a szoci elnökségnek, hogy Gordon nemrég felhívta telefonon.

„Valóban nem akartok tárgyalni?” – a volt kormányfő valami ilyesmit kérdezett tőle, arra az indexes cikkre utalva, amely szerint az MSZP vezetésében állítólag eldőlt, nem egyezkednek tovább, saját vezetőjüket akarják miniszterelnök-jelöltjüknek a 2014-es országgyűlési választáson.

Hogy mi lehet a háttérben? Hogyan röppenhetett fel ilyen hír?

Mesterházy korábban, egy választmányi ülésen bejelentette, elvállalja a jelöltséget, ha pártja is őt választaná. Baráti körben különösen fontos igazat mondani – magyarázta később. Úgy tudjuk, néhány választmányi tag felhorgadt: „Minek egyezkedjünk Bajnaival ezek után?” A szocik szerint emiatt terjedhetett el, hogy ők nem akarnak tárgyalni. Pedig akarnak. De saját elnököt jelölnének. Ilyen egyszerű.

„Nem akarunk tárgyalni? Hiszen beszélünk” – mondta a szocialista pártelnök a gordoni telefonba. Egy perc harminc másodpercig tartott a beszélgetés. Valaki biztos lemérte, mert több elnökségi tag is erről adomázik a zárt ülés után, az udvari, ázott cigarettafüstben. Mellettük, az étterem udvarán, a páncélos vitéz embernagyságú szobra mellett a mondabeli Arthur műkardja szorult egy műsziklába. Valaki viccből próbálja kihúzni a fegyvert, nem megy, ma még nem avatnak királyt.

Sós Tamás megyei elnök azt vállalta, hogy mindhárom hevesi választókörzetben nyerni fognak. Mármint a demokratikus baloldal.

– Megtorpant Hevesben a szélsőjobb előretörése – mondja nekünk. – Bár a Fidesz elég erős, már nem tudnak eredményeket felmutatni. Csak azt képesek megvalósítani, amiről a szocialista kormányok döntöttek. Az uniós pénzek benn ragadtak, késnek a felújítások, az utak járhatatlanná, a települések megközelíthetetlenné váltak.

Lent szendvics, kóla, árva még a kameraerdő. A pártelnök az emeleten tárgyal. Lámpafüzér pislog az ablakon, az újságpapirosokkal borított mennyezet alatt szegfűs a molinó.

Mesterházy helyi vállalkozókkal beszélget. Egy percre beengedik a sajtót.

– Csak ne legyen bajunk belőle – somolyog az egyik vállalkozó a vakuk láttán, hisz sokan félnek a fideszes úthengertől.

Az üzletemberek azt mondják Mesterházynak, már nem is a hitelfelvétellel vannak gondjaik, hanem azzal, hogy nem tudják eladni az árut.

– Lehetőséget teremtünk – ígéri a szegfűsök vezetője.

Körcsarnokba sietnek a virágos, a csíkos, a kockás paraplék. Megállíthatatlanul zörgeti őket az eső. Hónalj alá szorulnak a retikülök, zsebbe csúsznak a mobilok, aztán a sietős női szövetnadrágok, a kiskabátok, a kockás szvetterek és a nyári zakók betódulnak az ajtón. Itt van az összes ellenzéki potentát, a szolidaritásos, a bajnais, a gyurcsányista politikus. Kezeznek, latolgatják, milyen lesz a műsor. A közönség szinte ugyanaz, mint néhány hete Bajnainál. Igaz, itt többen vannak. Úgy tűnik, tényleg egy a tábor.

– Ők is megtiszteltek minket, mi is őket – mondja Gócza Attila, a Szolidaritás helyi arca.
Legutóbb Bajnai korteskedői lépten-nyomon azt magyarázták, hogy a választók hitét kell megerősíteni, most a szocialisták tesznek egy egri kísérletet.

Az aulában gyűlnek az áfacsökkentős aláírások, a teremből meleg szalad ki. Fogy az ingyen Népszava meg az „Elég volt” újság. „A változás elkezdődött. Add tovább” – buzdít a molinó. Emlékszünk még ”A jövő elkezdődött!” fideszes jelszóra? Bevett polharcos módszer: verd meg az ellenfelet a saját csatakiáltásával, a saját fegyverével.

Addig is Szűcs Judith hangol, „egy ilyen lánynak a diszkóban a helye”. Méltatlankodik kicsit: szeretne többet énekelni, de a szervezők nem engedték. Ritmusra dülöngél a nép. Majd ezren jöttek el a csarnokba. Kevés a szék, az öltözőkből kihozzák a fogasos padokat.

– Behozták a ruhatárat, aki pesszimista, felakaszthatja magát – poénkodik Farkasházy Tivadar.
Nevet a lelátó, emlékszik mindenki Kövér László köteles beszédére.

– Micsurin módszerével keresztezték Orbán eszét Matolcsy kezével. Az új termék neve lopótök – vigyorog Selmeczi Tibor.

Na, ugorjunk.

Farkasházy ingyen-Hócipőt oszt, Selmeczi ígéri, jövőre Orbánnak is lesz lapja, Nyúlcipő néven, aztán a szpíker jön. Korteshangulatban magasra kormányozza a hangját: – Van egy programunk, kell hozzá egy ember, aki tud tárgyalni, jól ismeri Európát, aki vállalta a párt vezetését és reményeink szerint az ország irányítását. És ő Mesterházy Attila!

Kultzene dübörög, a gyurcsányi U2 helyett itt Mátrix-fíling, évtizednyi az ugrás az időben, és már integet is a pártelnök.

Csók, puszi, kézfogás, lassan jut el a színpadig.

Sós, Korózs Lajos és Érsek Zsolt, a három hevesi jelöltjelölt melegít. Hasonló a kotta:
– Ismertek engem, le kell győzni a Fideszt, az MSZP vállalható és szerethető.
Aztán Mesterházy jön, meg a vastaps. Köszönti a partnereket, a szolidaritásos, a bajnais, a gyurcsányista politikust.

És ígér: újraírják a munkatörvény-könyvet, többkulcsos adót akarnak, megemelik a gazdagok adóját, felszámolják a gyermekéhezést, családbarát lesz a munkahely, mérséklik a munkaterheket, egyenlő munkáért egyenlő bért fizetnek, zéró toleranciát hirdetnek a családon belüli erőszakkal szemben. Garantálják a nyugdíjak értékállóságát, újraindítják a nyugdíjkorrekciós programot, a szociális temetés helyett kegyeleti támogatást adnak, a hatvanöt év felettiek ismét teljesen ingyenesen utazhatnak, és így tovább, így tovább.

– Nem a Fidesz a legnagyobb ellenség az MSZP számára, hanem a reményvesztettség, az apátia. Minden szavazat számít. Gúr Nándi legutóbb három szavazattal győzött. Lajos, legközelebb ne hármat, hanem tizenhármat hozzatok – szól ki Korózsnak, aki bőszen bólogat.
Aztán jön az Orbán-ostorozás. Olykor felrikolt valaki a közönség soraiban, kommentál, biztat: – Így van, Attila, ne engedd!

Mesterházy egy idő után kilép a mikrofon mögül, úgy beszél. Előrehajol, hátralép, széttárja a karját, gesztikulál, jobbra-balra fordul.

– Orbán nem a közérdeket, hanem a Közgép érdekeit szolgálja. Felettese Simicska Lajos.
Kipirulnak az arcok.

– Az Orbán-rendszerben, a vak komondorok földjén a nő másodrangú ember, akinek a helye a fakanál mellett van!
Zúg a lelátó.

– Ez a tolvajkormány szabad prédának tekinti a gazdaságot, saját hűbérbirtokának az országot!
Zörög, kiabál a nép.

A pártelnök ekkor nekidurálja magát:
– Ezt a szemét bandát a bús francba zavarjuk el!
Felszisszen a terem. De aztán robban.

Hitét keresi a tábor.

(Az írást teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)