Mentősök: "nehéz elfogadni, hogy a tudományunk véges"
Az Országos Mentőszolgálat Központi Rohamcsoportjának munkatársai nyílt levelet írtak Kolonics György edzőjének, amelyben többek közt felvetik: Ludasi Róbert miért nem beszél arról, milyen tapaszok voltak a sportoló testén, és vajon milyen szerepet játszhattak ezek a bekövetkezett tragédiában - írja az MTI a nyílt levéllel foglalkozó háttérelemzésében.
Az RTL Klub vasárnap esti híradója számolt be arról, hogy a levél aláírói azt állítják: a legjobb szakmai tudásuk szerint dolgoztak Kolonics György ellátásánál is.
Csonka Rita mentőorvos, a levél egyik aláírója az MTI-nek vasárnap este elmondta: a levelet a központi mentőállomáson, a mentésirányításban és a kivonuló állományban dolgozók nagy része szignálta, s így már több mint százan csatlakoztak az aláírókhoz.
Hangsúlyozta: a levéllel az elmúlt napokban elhangzott támadásokra szeretnének reagálni, mert úgy érzik, hogy alapvetően rendült meg a bizalom a mentősökben Kolonics György halála miatt. A levéllel a mentőszolgálat becsületét szeretnénk visszaállítani - fogalmazott az MTI-nek.
Azt kérik Ludasi Róberttől, kérjen elnézést, "vonja vissza igazságtalan vádjait a nyilvánosság előtt", mert támadásai "nemcsak alaptalanok, hanem egyenesen sértőek és felháborítóak".
A levél aláírói többek közt azt kérdezik az edzőtől, miért a mentősöket hibáztatja Kolonics György haláláért. "Miért nem beszél arról, hogy mi az oka annak, hogy egy ilyen komoly versenyre való felkészülés során az élsportolók mellett nincs megfelelő egészségügyi személyzet, pláne akkor, ha a sportoló az átlagnál idősebb, és vannak panaszai?" - teszik fel a kérdést.
A rohamcsoport szerint az aznap szolgálatot teljesítő mentésirányító a központi irányító csoport egyik legjobb, legrutinosabb munkatársa, aki mindig alapos és körültekintő. Azért indította el a Markó utcából - és nem Budáról - a központi rohamkocsit, mert ez volt a legközelebbi legmagasabb szintű bevethető mentőegység, aminek felszerelésével George Bush amerikai elnök egészségügyi csoportfőnöke is meg volt elégedve, hiszen Bush elnök Magyarországon tett látogatása alkalmával az egészségügyi biztosítást ez a mentőautó és személyzete végezte - olvasható a dokumentumban.
Az edző állításával ellentétben - írják a levélben - a rohamkocsikban van defibrillátor, de a közhiedelemmel ellentétben ez nem nyújt garanciát a sikeres újraélesztésre.
"Higgye el, minket bánt a legjobban, hogy Kolonics György esetében sem következett be ez a siker! Sajnáljuk őt mint embert, mint nagyszerű sportolót, de legalább ilyen nehéz elfogadni, hogy a tudományunk véges" - üzenik a levélben Ludasi Róbertnek.
A mentősök álláspontja szerint ha egy mentőegység bevetésre készen várakozik a parton, akkor is nagyon rossz esélyekkel kezdhette volna meg az újraélesztést, mert a keringésmegállást követő első tíz perc alatt gyakorlatilag egyenes arányban csökken nullára annak valószínűsége, hogy a megkezdett újraélesztés hatására a vérkeringés, illetve a légzés újraindul.
Ugyanígy nem segített volna az sem, ha helikopter érkezik a helyszínre.
A mentősök emlékeztetnek arra: a helyszínen is elhangzott, hogy Kolonics Györgyöt csak akkor tudják kórházba szállítani, ha állapota stabilizálódott, mert a szállítás akár mentőautóval, akár helikopterrel, elég megterhelő minden beteg szervezet számára, különösen a klinikai halál állapotának környékén.
Az MTI szerint a szöveg emlékeztet arra is: a segélyhívás nem a mentőkhöz, hanem a rendőrség 112-es számára futott be, de ettől függetlenül három perccel később már elindult a helyszínre a rohamkocsi, a mentősök pedig 19 perccel később - a defibrillátor-monitor által rögzített adatok szerint - megkezdték az újraélesztést. "Felháborodva kérjük ki magunknak az egész nagy múltú szervezet nevében, hogy hazugság lett volna a 17 perces helyszínre érkezés" - áll a dokumentumban.
A mentősök szerint az sem igaz, hogy Budáról indítottak volna mentőkocsit, ami lerobbant. Semmilyen mentőautó nem robbant le, ez is bizonyítható, meg lehet tekinteni az úgynevezett rádiós naplót, amelyben rögzítik az aznap futó kocsik rendszámát, rádióhívójelét, a szolgálatot teljesítő személyzetet, és minden rendkívüli eseményt - közölték, hozzátéve: a rohamkocsi után néhány perccel érkező személygépkocsi a mentőorvosi kocsi, amelynek az állomáshelye valóban a budai mentőállomáson van, felszerelése pedig a rohamkocsiéval egyezik, de ezen felül tartalmaz egy speciális eszközt is, ami mellkaskompressziókat végez.
"Csak a harmadik telefonhívásból derült ki, hogy újraélesztésről van szó, addig csak azt hangsúlyozták a telefonálók, hogy a sportoló rosszul lett, továbbá hogy olimpiai bajnok. Utóbbi információ - lássuk be - Kolonics György egészségi állapota, és a mentésvezető döntése szempontjából nem releváns" - olvasható a mentősök levelében.
"Javasoljuk, hogy mindenki vizsgálja meg a saját lelkiismeretét, és a hibát ne másokban keresse, hanem először a saját háza táján tegyen rendet!" - áll a levélben, amelyben a mentősök jelzik: bármilyen - akár nyilvános - párbeszédet is vállalnak az ügyben.
Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus kedden halt meg. Edzés közben lett rosszul, és a kiérkezett mentősök már nem tudták újraéleszteni. A történekről napok óta zajlik a vita: hibázott-e valaki, és ha igen, ki vagy melyik szervezet volt az.
Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója pénteken jelentette be, hogy fegyelmi vizsgálat indult az ellen a mentésvezető ellen, aki szolgálatban volt a sportoló halálakor. A vizsgálat azt vetette fel, hogy lehetett volna megfelelő mentőegységet találni, felmerült ugyanis a mentőhelikopter vagy a motoros mentő kiküldésének lehetősége is - tette hozzá. A fegyelmi eljárás - amely 30 napig tarthat - feladata feltárni, hogy mekkora felelőssége van az ügyben a mentésirányítónak - írja elemzésében a távirati iroda.
Ludasi Róbert ugyanakkor visszautasította a vádakat:
"Nem tudom, milyen tapaszokról beszélnek a mentősök, ezt be is kell bizonyítani - mondta az MR1 Kossuth Rádiónak. - Olvastam a nyílt levelet, de arról egy szó sincs benne, hány perc alatt értek ki a mentők."
Az edző jellemzőnek tartja a kiérkező mentősök szakértelmére, hogy az ő vérnyomását sem tudták előszörre megmérni.
"Nincs miért bocsánatot kérjek! Ott volt ötven ember, aki végignézte, mi történt. Többször odamentem megkérdeni, nem kellene-e defibrillátort alkalmazni." - mondta Ludasi.