Menekültválság: Budapest magyarázkodni kényszerül
Az EU-bizottság problematikusnak tartja a magyar menekültügyi törvény módosításait: Brüsszelben kételkednek a gyorsított menekültügyi eljárások tisztességességében.Gyorsított eljárásban ítélhetik el azokat a menekülteket, akik átlépik a magyar határkerítést. Az EU-bizottság aggódik, vajon ez összhangban van-e Európa nemzetközi jogi kötelezettségeivel. –írja Michael Laczynski a Die Pressében.
Ha Várhelyi Olivér, új magyar nagykövet két héttel korábbi beiktatásakor még valamiféle kegyelmi állapotban reménykedett volna, viszonylag gyorsan csalódhatott. A Statewatch nevű brit emberi jogi szervezet által nyilvánosságra hozott, október 6-ai keltezésű levélben az EU-bizottság felszólította Magyarország diplomáciai képviselőjét, hogy október 20.-ig juttassa el a brüsszeli hatósághoz a budapesti kormány hivatalos álláspontját a magyar menedékjogi törvény legfrissebb módosításával kapcsolatban. A levélben az áll, hogy erre azért van szükség, mert az első véleményezések szerint „számos aggodalom és nyitott kérdés” vetődött fel a törvénymódosítással kapcsolatban, amelyről egyébként Magyarország hivatalosan még nem tájékoztatta Brüsszelt.
Az EU-bizottság szakértői összesen tíz oldalon foglalták össze észrevételeiket. A brüsszeli hatóság többek között kifogásolja, hogy a törvénymódosítás már a szerb-magyar határon lehetővé teszi a menekültek menedékkérelmének „kvázi szisztematikus elutasítását”. Továbbá nem biztosított, hogy a menekültkérők egy esetleges elutasító határozat esetén már a határon kifogással élhessenek – és az új menedékügyi gyorsított eljárásban „hiányozhatnak a kielégítő garanciák”. A Bizottság kritikusnak tartja az illegális határátlépések kriminalizálását, valamint azt a tényt, hogy Budapest határbiztosítási jogköröket ruházott át a magyar hadseregre. A további eljárást a brüsszeli hatóság a nyitott kérdéseire adandó magyar válasz tartalmától teszi függővé. Legrosszabb esetben, ha a magyarázatok nem kielégítőek, EU-s kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
Brüsszelben nemcsak a magyar menekültügyi eljárási jogot akarják nagyító alá venni. Az EU-bizottság egyik szóvivője bejelentette, hogy a hatóság az elkövetkező időszakban Németországban, Ausztriában és Szlovéniában is elbírálja a schengeni belsőhatárokon bevezetett ellenőrzést – ismeretes, hogy a német-osztrák határon bevezetett ellenőrzésről szóló első határozat pozitív tartalmú volt. EU-szabályozás szerint a schengeni-övezet tagjainak joga van ahhoz, hogy rendkívüli helyzetben átmenetileg korlátozzák a mozgásszabadságot (ez az adott helyzettől függően maximum kettőtől hat hónapig tarthat). Az elmúlt hét péntekjén Berlin további 20 nappal meghosszabbította a határellenőrzést.
Vízummentesség, mint jutalom
Az EU állam- és kormányfőinek csütörtöki csúcstalálkozóján is foglalkoznak a menekültválsággal. Michael Roth német Európa-ügyi miniszter „számos nemzeti érdekről” tett említést. Németország gyors megoldásra törekszik: Görögországban és Olaszországban az elsőként befogadó állomások (hotspots) működő rendszerének létrehozása, a menekültek szétosztását lehetővé tevő tartós elosztási kulcs megalkotása, valamint szorosabb együttműködés Törökországgal, amely országot az együttműködésre vonatkozó szándékáért vízummentességgel lehetne jutalmazni.
Fordította: dr. Gonda László
