Menekülnek az osztrákok a magyar vasúttól?
Néhány hete még ironizáltunk azon, hogy a sikersztoriként emlegetett MÁV Cargo privatizáció nyomán a vevő, az osztrák vasút az illetékes államtitkár szerint "nagy valószínűséggel" kifizeti majd a vételárat. Most lapértesülések szerint a dolog komolyra fordulhat, mivel az osztrákok állítólag visszalépnének az üzlettől, bár ezt az érintettek cáfolták. Ha így lesz, ha nem, az biztos, hogy az egész történet fordulatai kételyeket támaszthatnak a vevőben.
Az egész történet úgy kezdődött, hogy a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. 2007. május 29-én hirdetett nyilvános kétfordulós pályázatot a MÁV Cargo Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjának értékesítésére. A pályázatot 16 pályázó váltotta ki, az első fordulóban 12-en tettek ajánlatot, közülük 7-en jutottak a második fordulóba, végül négyen adták be kötelező vételi ajánlatukat a privatizációra. A Rail Cargo Ausztria és a GYSEV konzorciuma 102,5 milliárd forintos ajánlatával végzett az élen. Bár az összeg jelentősen magasabb volt az előzetes várakozásoknál, az ellenzék támadta az ügyletet, mondván, hogy még többet ki lehetett volna csikarni a vevőből.
Mintegy erre válaszként a sztori úgy folytatódott, hogy a privatizációban segédkező két tanácsadó, az UniCredit-CAIB és a The Boston Consulting Group kapta az európai, közel-keleti és afrikai térség (EMEA) legjobb privatizációjának díját a MÁV Cargo eladásáért. Az indok egyebek mellett az volt, hogy a 2007-es várható nyereséget több mint 33-szorosan meghaladó eladási árat értek el.
Miközben a felek arra várakoztak, hogy az illetékes brüsszeli bizottság a versenyhatásokat elemezze és döntsön az engedélyezésről, megjelentek az első hírek a privatizációval kapcsolatos furcsaságokról. Kiszivárgott, hogy egy magyar házaspár tulajdonában lévő cég csaknem kétmilliárdos sikerdíjat kapott az osztrákoktól az ügyletért, ami enyhén szólva is különös. Ehhez jött aztán az Állami Számvevőszék vizsgálata, amely számos szabálytalanságot tárt fel és felhívta a figyelmet a szerződés több olyan pontjára, amelyek tízmilliárdokkal csökkenthetik a befolyó összeget.
Az illetékes minisztérium államtitkára, Csepi Lajos azonnal cáfolta az állításokat. Szerinte alaptalan a feltételezés, hogy a MÁV Cargo privatizációja csak azzal zárulhat le, ha a költségvetés 15 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasútnál. Ilyen, a privatizációs bevételt csökkentő kötelezettsége a kormányzatnak nincs, mondta, hozzátéve: a vételárat a győztes konzorcium tagjai közösen fizetik, így a Rail Cargo Austria (RCA) és a GYSEV megállapodásán múlik, hogy a két cég mennyivel járul hozzá számlája rendezéséhez.
A számvevőknek azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy 25 milliárd forinttal csökkentheti a MÁV Cargo-eladásból származó bevételt a cég privatizációs szerződésében szereplő árvisszatérítési lehetőség, az államtitkár kijelentette: 2011 januárjában kérhetik ugyan a magyarországi vasúti pályahasználat reálérték feletti drágulásának megtérítését, de szerinte rendkívül valószínűtlen, hogy miközben a kormányzat vonzóbbá akarja tenni a vasúti áruszállítást a fuvaroztatók számára, jelentős - 25 milliárd forint visszafizetését indokolttá tevő - mértékben emelje a pályahasználat díját.
Csepi Lajos a MÁV Cargo alapításakor és a privatizáció során elkövetett esetleges szabálytalanságokról kijelentette, hogy az ÁSZ hivatalos jelentésének megjelenése után dől majd el, hogy az akkori gazdasági tárca vagy a MÁV követett-e el hibákat. Az esetleges tévedések azonban szerinte a cég privatizációjának hitelét önmagukban nem ássák alá. Ekkor tette azt az ominózus kijelentést, hogy az osztrák vevő nagy valószínűséggel a teljes vételárat ki fogja fizetni.
A MÁV Cargo saga a múlt héten azzal folytatódott, hogy az ügyészség őrizetbe vette a cég három vezetőjét azzal a váddal. hogy ócskavasként adtak el kétezer, részben még használható tehervagont, s ezzel kétmilliárd forintnyi kárt okoztak a cégnek. Az érintettek tagadnak, a vizsgálat még folytatódik.
Mindezek fényében nem lenne nagyon meglepő, ha igaznak bizonyulna az a lapértesülés, hogy az osztrák vasútnál már keresik a jogi kiskaput, amelyen keresztül jelentős kártérítés nélkül kihátrálhatnak az üzletből. Ezzel szemben a Rail Cargo Austria nyilatkozatában jogilag érvényesnek tekinti a MÁV Cargo megvételére kötött szerződést, amelyhez a maga részéről teljes bizonyossággal tartja magát. A cég hangoztatta azt is, hogy időben megtesz minden szükséges lépést arra, hogy az Európai Unió versenyjogi hatóságának vizsgálata az adásvétel ügyében a lehető legrövidebb időn belül kedvező eredménnyel záruljon.
