Megtehetik-e a szlovákok?

A retorika szintjén az érdektelenségből győzelem lett, aztán ígéret, amit illik betartani. Megjegyzendő, hogy – nem tudni, mihez igazodni akaró – szocialisták is segítettek néhány vokssal, akik nem ígérték ezt, de simán ellene szavaztak korábbi álláspontjuknak. (Talán arra gondolhattak, hogy papíron e parlamenti aktus nem az Orbán-, hanem a – persze már csak ügyvezető – Bajnai-kormány hivatali idejéhez köthető...)

A szlovákok – ugyancsak különös sietséggel – azonmód megváltoztatták saját szabályozásukat. Ám egyik törvény sem most, hanem később, szimbolikus időpontokban (a szlovák az ottani Függetlenség Napján, június 17-én, a magyart pedig államalapításunk ünnepén, augusztus 20-án) lép hatályba – s mindkettőt a jövő év elejétől kezdik alkalmazni –, ami azért erősen jelzi az indíttatásokat. A magyaréval egy napon megszavazott szlovák módosítás szerint ha valamely állampolgáruk ugyan ezt a státust kérelmére másutt megszerzi, elveszíti szlovákot.

Dr. Lattmann Tamás adjunktussal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Jogi Tanszékének, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Jogtudományi és Politikaelmélet Tanszékének oktatójával először is azt tisztázzuk: meg lehet-e fosztani valakit születéskori állampolgárságától?

- Minden állam maga dönti el, milyen belső szabályokat ír elő a saját állampolgársággal kapcsolatban. Léteznek olyan, emberi jogi természetű korlátok, amelyek miatt önkényesen megfosztani valakit állampolgárságától nem megengedett. Ezért a modern nemzetközi jogi gyakorlat ezt csak nagyon szűk esetkörben teszi lehetővé. Éppen amiatt, hogy az államok ne gyakorolhassák visszaélésszerűen vagy ne használhassák valamiféle politikai zsarolás eszközeként avagy egyéb hátrányt okozó megfontolásból. Arra a nemzetközi szabályok semmiképp nem adnak lehetőséget, hogy az állampolgárságtól megfosztás hontalansághoz vezessen. Csak az fosztható meg állampolgárságától egyáltalán, akinek van másik is. Az Európai Tanács keretében elfogadott, irányadó nemzetközi szabályok szerint pedig tilos diszkriminatív módon eljárni ilyen esetekben is. A mögöttes elv az, hogy az állampolgárság az adott állam és polgárának viszonyát szabályozza objektív módon. Éppen ezért nem lehet alkalmazni semmilyen megkülönböztetést. Ha egy állam úgy dönt, hogy megfosztja állampolgárságától a más állampolgársággal is bíró egyént, akkor a területén élő összes kettős állampolgár esetében így kell eljárnia. Így Szlovákia sem teheti meg, hogy csak a magyar „második” állampolgárságot szerzőket bünteti ekképpen.

- Szlovákiában is a származási elv határozza meg alapesetben az állampolgárságot?

- Elsődlegesen igen, azaz a szülők állampolgársága határozza meg a gyermekét is.

- Kellett-e választani annak idején a cseh és a szlovák állampolgárság között?

- A csehszlovák állam föderatív berendezkedése miatt már a szétválás előtt, 1968 óta létezett külön szlovák állampolgárság, amit viszont az akkori csehszlovák állampolgárság mintegy magában foglalt. A függetlenné váló szlovák állam saját állampolgársága ennek természetes következménye volt, illetve állampolgársági törvényük 3. paragrafusa alapján a korábban nem szlovák polgárok is kérhették azt a szétválás utáni egy éven belül.

- Európában mely államok nem engedik meg a kettős állampolgárságot?

- A legtöbb európai állam ódzkodik a kettős állampolgárság elismerésétől, így például - a teljesség igénye nélkül - nem ismeri azt el például Ausztria, Belgium Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Málta, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia jogrendszere. De bizonyos esetekben még ezek is engednek kivételt, például ha egy gyermek a születése, vagy egy állampolgár a házasságkötése tényével szerez automatikusan állampolgárságot más államtól.

- Hogyan viszonyulnak a második állampolgársághoz az azt nem kultiváló államok?

- Kétféleképpen. Az egyik, amelyik nem ismeri el, de nem tiltja, és nem is törődik vele. A másik, mint Ukrajna, tiltja.

- 2005-ben módosították a hazai állampolgársági törvényt akként, hogy a határon túli magyarok tartózkodási idő nélkül is kérvényezhettek magyar állampolgárságot.

- Egyetlen kikötés volt az akkori módosításban, hogy itt kell lakni életvitelszerűen.

- Ezt a feltételt velük kapcsolatban az új szabályozás már nem tartalmazza. A törvényjavaslat indokolása hivatkozott az 1886. évi IV. törvénycikkre mint történelmi példára a kedvezményes módon megszerezhető állampolgárság dolgában.

- Véleményem szerint hibásan. Annak ugyanis már a címéből is látszik a különbség: azt azért alkották, hogy azok a csángók kapják meg könnyítetten a magyar állampolgárságot, akiket akkor betelepítettek a történelmi Magyar Királyság területére, de akik eredetileg azon kívül éltek. Tehát akkor nem az állam területén kívül élőknek akartak állampolgárságot adni – mint most –, hanem tömegesen betelepítettek számára.

- Akad példa jelenlegi a magyar jogrendszerben már arra, hogy külföldön élő magyarok is államunk polgárai legyenek anélkül, hogy itt laknának. Többek közt akit disszidálás miatt megfosztottak állampolgárságától, azok számára a rendszerváltás után törvényileg lehetővé vált, hogy folyamodjanak e státus visszaállításáért.

- Igen, létezik az úgynevezett „visszahonosítás” lehetősége, ami általánosságban nyitott azok számára, akiknek állampolgársága korábban bármilyen okból megszűnt, illetve a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozattal is megszerezhette azt, akit a rendszerváltás előtt megfosztottak attól. Mind a visszahonosítás, mind a nyilatkozattétel lehetősége továbbra is nyitva áll, előbbi a Magyarországon élő, magyar állampolgárságukat korábban elvesztettek, utóbbi pedig bárki számára, akitől a korábbi jogfosztások vették el az állampolgárságot.

- Van-e a magyar szabályozásnak olyan köre, amely különleges rendelkezéseket tartalmaz kettős állampolgárokkal szemben?

- A magyar jogi előírások általában nem tartalmaznak ilyen előírásokat. Ahol valaminek a feltétele a magyar állampolgárság, így például különböző pozíciók, munkakörök esetében, ott a jogszabály általában nem tekinti kizáró tényezőnek, ha más állampolgársága is van az illetőnek. Természetesen ahol például nemzetbiztonsági ellenőrzés is feltételek közé tartozik, ott a kettős állampolgárság jelenthet olyan kockázati tényezőt, amely a feladat ellátásának, a beosztás betöltésének akadályát fogja jelenteni, de ez nem a törvény erejéből fakadó tilalom, hanem az átvilágítást végrehajtó illetékes szerv döntése.