Megszavazták: teljesíthetetlen feltételek elé állították a CEU-t

Március utolsó keddjén Balog Zoltán beterjesztette a felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatát, április első keddjén már törvény is lett belőle. Közben az egész világ és még a sokszor csak hallgató, a kormánnyal a konfrontációt mindenképpen kerülő hazai felsőoktatás is felemelte a szavát ellene, de ez nem hatott meg senkit. A kormánypárti többség 123 igen szavazattal 38 ellenében megszavazta a törvénymódosítást. Igennel szavazott a teljes kormánypárti frakció, nemmel az MSZP, az LMP képviselői, valamint a függetlenek, a Jobbik képviselői és a parlamentimunkát bojkottáló DK-sok pedig nem szavaztak, nem nyomtak gombot.

A szavazás előtt hangos szirénázás zavarta meg a parlamentet, a tettes Szabó Szabolcs független képviselő, az Együtt politikusa. Az ülést vezető Lezsák Sándor a terembiztosok segítségét kérte, majd közölte, hogy Szabó Zsolt (pedig Szabolcs) megsértette a szemléltetés szabályait, büntetését majd megkapja. A szavazás után az MSZP összes képviselője elhagyta a termet.

A hivatalos kommunikáció szerint a törvény módosítására azért volt szükség, hogy rendet vágjanak a külföldi egyetemek között, mert igen sok a szabálytalanság. A szokásos kormányzati kommunikációs gőzhenger is beindult, minden megszólaló azt hajtogatta, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, a „Soros-egyetemnek” is be kell tartani a törvényeket. (Véletlenül sem nevezte senki nevén az egyetemet, sem CEU-nak, sem Közép-európai Egyetemnek nem hívták.) Továbbá csalnak, sőt Kósa Lajos fantomegyetemnek nevezte Magyarország legjobb felsőoktatási intézményét, amely több tudományterületen a világ elitjébe tartozik.

Ezzel az érveléssel az a baj, hogy a CEU mindig megfelelt a hatályos törvényeknek. Éppen azért kell megváltoztatni a jogszabályt, hogy olyan elemeket tegyenek bele, amely ellehetetleníti működését.

Álcivil ügynökszervezetek

Balog Zoltán a felsőoktatási törvényt módosító javaslat összevont vitáját megnyitó keddi expozéjában azt mondta: a külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatók, „jogokat biztosítanak, és nem előjogokat”. Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen „álcivil ügynökszervezetek”, és „elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk” – mondta a tárcavezető.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár és Balog Zoltán emberminiszter
Fotó: MTI / Illyés Tibor

Többször is hangsúlyozta, hogy míg a Közép-európai Egyetem (KEE) államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik.

Hogy mi lenne a megszüntetendő előjog, azt Répássy Róbert fejtette ki a kivételes eljárásól tárgyaló törvényalkotási bizottság előtt. A bizottság fideszes alelnöke szerint a magyar egyetemek számára hátrányos az a megkülönböztetés, hogy míg ők csak magyarországi diplomát adnak ki, addig a CEU amerikait is, miközben az Egyesült Államokban fizikailag ilyen egyetem nem létezik, ott kampusza nincs.

Ebben azonban semmilyen törvénytelen nincs, több amerikai egyetem működik így. És ez senkinek nem lehet újdonság. 2004-ben a Magyarország és New York állam kormánya között létrejött nyilatkozat támogatta a CEU azon célját, hogy az amerikai egyetemi státus megőrzésével egyidejűleg magyarországi akkreditációt szerezzen. A nyilatkozat aláírását követően életbe lépő 2004. évi LXI. törvény létrehozta Magyarországon a Közép-európai Egyetemet (KEE). A CEU/KEE egy egyetemként működik, egy egyetemi kampusszal Budapesten. A modell lényege, hogy a képzést az USA hatóságai is akkreditálták, a képzés lebonyolításával viszont a magyarországi, Közép-európai Egyetem nevű társintézményüket bízták meg. Ez amúgy egy bevett modell.

Ez volt a helyzet ma kora délutánig, amikor a kormánytöbbség elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását. Hétfőn ugyan Orbán Viktor azt mondta, hogy senkinek nincs oka idegeskedésre, a kormányt a jóindulat vezeti CEU-ügyben, azoknak lett igazuk, akik ezt egy másodpercig sem hitték el. Nem sokkal később ugyanis az eredetileg is a kifejezetten a CEU ellehetetlenítésére kitalált módosításokat úgy szigorították, hogy semmiképp ne tudjon megfelelni ezeknek.

Fél év alatt egyetemet nyitni

A törvény új szabályai szerint Magyarországon csak olyan (EU-n kívüli) külföldi egyetem működhet, amelynek az anyaországában is van képzése, továbbá a két ország kormánya közötti szerződés rögzíti a működést. Az eredeti szabályok szerint mindezek abszolválására 2018 szeptemberéig lenne lehetőségük az érintett intézményeknek. A  határidő a Magyar Rektori Konferencia szerint is igen szűk, ezért azt javasolták, hogy tolják el egy évvel. A Fidesz ehelyett szigorított: az új határidő 2018. január 1. Azaz ha a CEU az eddigiek szerint akar továbbműködni, bő fél év van arra, hogy nyissanak egy egyetemet az USA-ban.

Fotó: Kökényesi Gábor

Hogy a módosítást mennyire a CEU ellehetetlenítésére szabták, azt világosan mutatja az eredeti változat másik változtatása, amelyet a Törvényalkotási Bizottság kormánypárti többsége szintén hétfő délután vett bele a javaslatba. Ez kimondja, hogy ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Magyarul: akkor is a szövetségi kormánnyal kell megkötni a szerződést, ha az erre nem jogosult.

Csak hogy érthető legyen: az Egyesült Államokban az oktatás összes szintjének szabályozása a föderatív állam jogosultsága. (Ezért New York állam kormányával kötött megállapodást annak idején a magyar állam.) A módosított törvény viszont azt mondja ki, hogy New York Állam kormánya mellett azzal a szövetségi kormánnyal is szerződést kell kötni, amelyiknek ehhez nincs jogosultsága. És minderre fél év van.

Az egész világ tiltakozik

A kormány és a Fidesz lépése hatalmas nemzetközi vihart kavart. Ami nem véletlen, hiszen a CEU a világ élvonalába tartozik, beágyazottsága a nemzetközi tudományos életbe igen erős. A lépés ellen egyébként felszólalt az egész világ tudományos közössége, köztük sok Nobel-díjas tudós, 134 országból több mint harmincezer ember írta alá a tiltakozó petíciót, hazai egyetemek és a világ vezetői felsőoktatási intézményei álltak ki mellette, a nemzetközi sajtó kiemelt helyen foglalkozik a kérdéssel.

Nem csoda, hogy máshol tárt karokkal várnák a CEU-t. Vilnius, Litvánia fővárosának – egyébként a CEU-n végzett – főpolgármestere már az első hírek másnapján bejelentette, hogy a város szívesen helyet adna az egyetemnek, Bécs főpolgármester-helyettese szerint pedig az osztrák fővárosban lenne a legjobb helye.

Szombaton már tartottak egy tüntetést a CEU mellett Budapesten, ma a törvény módosítása miatt újabb lesz.