Meghátrál a Fidesz? Orbán „áttekintené” a vasárnapi boltzár tapasztalatait

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön még azt mondta, hogy a kormány tiszteletben tartja a Kúria döntését, de még nem volt alkalmuk, hogy összeüljenek vitázni a kérdésről. Úgy tűnik, azóta sikerült megbeszélni, erre utal legalábbis

Orbán Viktor péntekióvatos megfogalmazása a vasárnapi boltzár „tapasztalatainak áttekintéséről”.

A miniszterelnök azt ígérte, nyilvánosságra hozzák majd azt a jelentést, amely tartalmazza a szakszervezetek, a munkavállalók álláspontját, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy csökkent-e a forgalom a kiskereskedelemben, illetve átterelődött-e a nagyobb áruházaktól a kisebbekhez.

Emlékeztetett: a kormány nem szeretné megfosztani az embereket attól a lehetőségről, hogy vasárnap otthon lehessenek a családjukkal, de attól sem, hogy munkát végezhessenek, ugyanakkor ez utóbbit semmiképp sem tennék kényszerré.

Közölte: a kabinet az elmúlt egy évben egyeztetéseket folytatott arról, hogy a vasárnapi szabadnap elve hogyan terjeszthető ki a kereskedelmen kívül más szektorokra.

Beleáll a kormány?

A kormány dönthetne úgy, hogy elébe megy a népszavazáson várható pofonnak (a közvélemény-kutatási adatok szerint a magyarok döntő többsége szeretne vasárnap is vásárolni), és a szokásos expressz jogalkotással lehetővé teszi az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Ezzel talán sikerülne minimális arcvesztéssel megúszni az ügyet, csakhogy ez a megoldás nem kompatibilis az orbáni hatalomgyakorlás alaplogikájával.

A másik lehetőség szerint beleállnak az ügybe, és a vasárnapi zárva tartás mellett kampányolva megpróbálják megfordítani a lakosság hangulatát, vagy legalábbis lebeszélni az embereket arról, hogy elmenjenek szavazni, hiszen a Fidesz egy érvénytelen népszavazást is győzelemként tudna kommunikálni.

Nem szabad elfelejteni, hogy az Alaptörvény szerint az országos népszavazás csak akkor érvényes, ha „az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott”. (Ez is a fideszes Alaptörvény „újítása”, a korábbi alkotmányban érvényes referendumhoz elég volt a választópolgárok negyede plusz egy fő.) Mindez azt jelenti, hogy – a határon túli magyarokkal együtt – több mint 4,2 millió embernek kellene voksolnia. Összehasonlításképpen: a 2008-as szociális népszavazáson – amikor a 300 forintos vizitdíjról, tehát kézzelfogható forintokról is dönteni kellett – alig több mint 4 millió ember (50,51%) fáradt az urnákhoz.

Arra, hogy a kormány nem akarja veszni hagyni a vasárnapi boltzárat, az is utal egyébként, hogy a kormánypárti Magyar Idők pénteki száma már a boltzár eltörlése miatt emelkedő fogyasztói árakkal riogat.

Kényszerpályán a Fidesz

Valójában mindkét lehetőség már kényszerpálya a Fidesz – KDNP számára, hiszen ha törvényhozással a népszavazás elébe mennek, akkor elismerik a vereséget. Ha viszont beleállnak az elhúzódó népszavazási küzdelembe, akkor – a vesztes referendum kockázata mellett – az alacsony támogatottságú baloldali ellenzéki pártokkal kényszerülnek megküzdeni erős ellenszélben, hiszen a lakossági ellenérzés kétségbevonhatatlan a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.

Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy

az MSZP háromigenes népszavazást tervez. A másik két téma, a Gőgös Zoltán által kezdeményezett földtörvényes, illetve a Kész Zoltán által kezdeményezett állami cégvezetők bérplafonjáról szóló kérdés tovább bonyolítja a helyzetet.