Meg kell védeni Európát, de nem a menekültektől
A Der Standardban „A remény és a félelem Európája“ címmel közölt kommentárban Paul Lendvai a mostani, mély ideológiai és szerkezeti válság ellenére a 21. század sikertörténetének nevezi az uniót. A rendszerváltás után úgy tűnt, valóra válik sokak álma a falak és szögesdrótok, őrtornyok és aknamezők nélküli kontinensről, ahol a sokszínűség uralkodik és szabadon áramolhatnak az emberek, áruk és gondolatok.
Napjainkban azonban megerősödtek a kifelé tartó erők. Nem csoda, hogy egyre inkább terjed a bizonytalanság és a tehetetlenség érzete. Ilyen körülmények közepette főleg jobboldali populisták aratnak Európa és a rendszer bírálatával.
De jól állnak a baloldali populisták is. És nem minden mérsékelt középpárt képes ellenállni a hatalom politikailag hasznos, ám az alapértékeket tekintve fölöttébb kockázatos kísértésnek, mármint hogy összeálljon a szélsőséges populistákkal.
Alapvető egyetértésről nem lehet beszélni sem a görög válság, sem a népvándorlás kapcsán. Ha valaki olvassa a magyar, cseh, lengyel és szlovák miniszterelnök nyilatkozatait és a kapcsolódó sajtóvisszhangokat a menekültpolitikáról és a migránsok keltette veszélyről, akkor nehéz azt gondolnia, hogy ezek a kormányok ugyanazt képviselik, mint a német, svéd vagyosztrák vezetés.
Vagyis hogy Európának szembe kell szállnia a terrorral, meg kell védeniepolgárait és azok méltóságát, de közben meg kell maradnia nyílt társadalomnak. Ezzel együtt tanácstalanságot tapasztalni, erősödik visszanemzetesítés veszélye. A földrész már kétszer tönkrement a nacionalizmus miatt. Meg kell védeni a populista és nacionalista bújtogatókkal szemben!
