Jogerős: nyilvánosságra kell hozni Paks II. szerződéseit, amelyeket az Orbán-kormány kötött titokban az oroszokkal
Másodfokon is nyertünk a Roszatommal és a magyar kormánnyal szemben! A paksi szerződéseknek nyilvánosaknak kell lenniük - írta Facebook oldalán Jávor Benedek. A Párbeszéd európai parlamenti képviselője Brüsszelből egy videóban jelentkezett be, amiben az ügy eddigi részleteiről beszél.
Még tavaly májusban nyert első fokon Jávor, a Fővárosi Törvényszék ítélete az volt, meg kell kapnia a kabinettől a a Paks 2 szerződéseit, amiket a magyar kormány és az orosz állam tulajdonában lévő atomipari cég, a Roszatom kötött a projekttel kapcsolatban.
Az ítélet alapján akkor 45 napot kapott a kormány, hogy kiadja a dokumentumokat a Párbeszéd politikusának, a kabinet és az orosz cég fellebbezése miatt azonban ez nem történt meg.
A képviselő akkor azt mondta, úgy véli, hogy az információszabadságról szóló magyar törvény a kormány nemzetközi szerződéseire is érvényes. Ezért hiába érintett az orosz cég, akkor is ki kell adni a szerződéseket a hazai igénylőnek.
– Négy éve küzdök az eredetileg titkossá minősített szerződések nyilvánosságáért. Az adatvédelmi hatóságnál még 2015-ben kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás hatására a kormány tavaly visszavonta a szerződések minősítését, azonban hiába kértem ki ezután a szerződéseket, azok kiadását - ezúttal üzleti titokra hivatkozással - a kormány megtagadta. Ezt követően bepereltem a kormányt a nyilvánosságra hozatal érdekében, a perbe menet közben a Roszatom is beszállt a kormány oldalán
– írta tavaly Jávor.
Három szerződésről van szó. A megállapodások jó része elvileg nem titkos, de a kabinet mégsem akarja nyilvánosságra hozni őket. Korábban még a betekintést is megtagadta Süli János miniszter Jávortól.
Paks II. ellen tiltakozó Greenpeace-aktivisták BécsbenA Népszava akkor azt írta, a kivitelezési szerződés 36. fejezetét tartják vissza leginkább a nyilvánosságtól, ami a „speciális megszűnési mechanizmusokat” tartalmazza. Ez a rész azt pontosítja, hogy milyen feltételekkel lehet felbontani a szerződéseket, és mekkora anyagi veszteséggel jár a megállapodások felmondása.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón azt mondta, a paksi bővítés egy-két évet fog késni, ebben semmi új nincs. Van lehetőség az Oroszországgal kötött hitelszerződés újratárgyalására, ez nem befolyásolja a beruházás árát. A szerződés szerint a hitelt bármikor ki lehet váltani – hangsúlyozta.
Ami a mai ítéletet illeti, Gulyás azt mondta, a kormány minden jogerős ítéletet tiszteletben tart, ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy felülvizsgálati kérelemmel forduljanak a Kúriához.
Mint arról tavaly beszámoltunk, az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól, ugyanis csak piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni. Ez derült ki a Jávor Benedek kérésére készült uniós elemzésből.
Paks II. teljes egészében állami támogatásból épül, ezt az Orbán-kormány mindvégig tagadta. A megaberuházás tőkeköltsége magasabb a várható hozamnál, ami a tízéves építési és a hatvanéves üzemelési időtartam alatt
ezermilliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent,
ezt a veszteséget pedig állami támogatással kell kompenzálni – összegez az elemzés.
A Greenpeace még 2018-ban végzett megrendelésre egy kutatást, mely szerint a magyarok többsége ellenzi, hogy Paks II. a jelenlegi konstrukcióban épüljön meg. A kérdésre, hogy „Egyetért-e Ön a paksi atomerőmű bővítésével, amennyiben azt egy orosz állami vállalat orosz hitelből építi meg?” a válaszadók
61 százaléka felelt nemmel és csak 19 százalék igennel
