Martonyi: Fel kell készülni a legrosszabb eshetőségre

Minden eshetőségre, így a legrosszabbra is fel kell készülni az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, ezért is hozták létre az operatív törzset – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön az InfoRádió Aréna című műsorában.

2014. január 31., 06:25

A tárcavezető kiemelte: soha nem kell a legrosszabb változatot valószínűsíteni, de arra is fel kell készülni.

Ukrajnában rendkívül komoly a helyzet, az ország legújabb kori történetének legsúlyosabb válságát éli át – mutatott rá. Felmerült a kérdés, hogy elindul-e olyan destabilizációs folyamat, amely megállíthatatlan, és amelynek végén az ország dezintegrációja, esetleg felosztása áll. Azért találkoztak a visegrádi országok miniszterelnökei, és indítottak el diplomáciai offenzívát sok országban, hogy megakadályozzák ezt a folyamatot – közölte.

Arról is beszélt, hogy „ha előállna egy olyan helyzet, hogy a lengyel, a szlovák vagy a magyar határon nagy tömegű menekültáradat jelenne meg, akkor ezt nyilván kezelni kellene”.

Martonyi János ugyanakkor elmondta, derűlátóbb, mint korábban, mivel az ukrán törvényhozás visszavonta a január 16-án hozott törvényeket, amelyek elfogadása „hihetetlen hiba volt az ukrán vezetés részéről”, hiszen ezzel újraindították a tüntetéseket. Az amnesztiát is elfogadta az ukrán parlament, de az ellenzék még nem. Az ellenzéken belül is vannak meglehetősen radikális csoportok, és nehéz helyzetben vannak az ellenzéki vezetők, mert ha engednek a kormánynak, „nem biztos, hogy követni fogja őket az a tömeg, amely például a középületeket elfoglalta” – magyarázta.

A külügyminiszter úgy látja, lassan mindkét oldal megérti, hogy az erőszak alkalmazásának véget kell vetni. Politikai megállapodásra, kompromisszumra van szükség, ha Ukrajnát egységes államként akarják megtartani, márpedig Európa és Oroszország érdeke is ez, senkinek sem előnyös, ha Európa közepén olyan válsághelyzet alakul ki, amely „iszonyatos áldozatokkal jár”, és nagyon súlyos destabilizáló tényező az egész kontinensen – mondta.

Véleménye szerint Viktor Janukovics elnök is belátta, hogy ezt a helyzetet hosszú távon nem tudja fenntartani, és megértette, hogy olyan hibákat követett el, amelyek ellehetetlenítik a helyzetét.

Martonyi János arra is kitért, politikai válságban a szélsőséges csoportok súlya, politikai ereje és az általuk okozott veszély megsokszorozódik, és kockázatos, hogy Ukrajnában is ezek a csoportok kerülnek előtérbe. A szélsőséges csoportok pedig fenyegetést jelenthetnek az ottani magyar kisebbségre is.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.