Máris elfogadták a 2017-es költségvetést – De jó lesz ez nekünk?
A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta hétfőn Magyarország jövő évi költségvetését. A büdzsé új szerkezetben készült el, három részből áll: az állam működési költségvetése mellett az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat külön összesítés tartalmazza. Az ellenzék a benyújtástól kezdve több okból is bírálja a költségvetést. Az Együtt szerint például hiányzik a holnapról való gondolkodás.
A büdzsé új szerkezetben készült el, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió forintban, kiadási főösszegét 18 597 milliárd 705 millió forintban, hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg.
A bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2017. évi bevételi főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban, kiadási főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban határozta meg, azaz egyenlegét 0 forintban állapította meg, ami azt jelenti, hogy a központi alrendszernek hiány nélkül kell működnie.
A bevételi és kiadási főösszegeken belül a parlament a hazai felhalmozási költségvetést is létrehozta, ennek 2017. évi bevételi főösszegét 1 164 milliárd 250,4 millió forintban, kiadási főösszegét 1 636 milliárd 611,9 millió forintban határozta meg, hiányát 472 milliárd 361,5 millió forintban állapította meg.
Az elfogadott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az úgynevezett európai uniós fejlesztési költségvetés 2017 . évi bevételi főösszegét 1 545 milliárd 165,9 millió forintban, kiadási főösszegét 2 239 milliárd 161,5 millió forintban jelölte ki, hiányát 693 milliárd 995,6 millió forintban állapította meg.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban, a benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Úgy fogalmazott: a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.
A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik.
A Fidesz kiüresítette a költségvetés meghatározását
A Fidesz-KDNP frakció áprilisban megszavazta az államháztartási törvény módosítását, amely alapvetően megváltoztatta a költségvetés módosításának rendjét. Az ellenzék éles bírálatot fogalmazott meg, mivel a kormánypártok a lépéssel lényegében kiüresítették az állami költségvetés meghatározását.
A Fidesz jelentősen korlátozta a Költségvetési Tanács jogkörét is, már nem szükséges kikérni a testület véleményét a tervezett átcsoportosítások előtt.
A Költségvetési Tanács egyébként eddig is véleményt nyilváníthatott volna a közpénzek felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésben, de az elmúlt két évben valamilyen furcsa okból kifolyólag nem érezték szükségét ennek. A közpénzzel gazdálkodó MNB-alapítványok ügyével kapcsolatban sem szólaltak meg.
Együtt: Önző és rövidlátó a büdzsé
Az Együtt már április végén, a költségvetés benyújtásakor élesen bírálta a büdzsétervezetet. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője, a Költségvetési Bizottság tagja akkor úgy fogalmazott: a költségvetés önző és rövidlátó. Véleménye szerint a tervezetet az jellemzi a legjobban, ami hiányzik belőle. Látványosan hiányoznak belőle a Matolcsy-alapítványoknál halmozódó százmilliárdok és hiányzik a holnapról való gondolkodás.
Az Együtt szerint elfogadhatatlan százmilliárdok elköltése luxusberuházásokra, várba költözésre, Liget-projektre, stadionprogramra. Az elsíbolt százmilliárdok hiányoznak az óvodáknak, iskoláknak, egyetemeknek, a kutató-fejlesztő központoknak, az egészségügynek, de a versenyképességet megalapozó hazai gazdaságnak is.
