Már pingvinnek sem jó lenni
Már pingvinnek sem jó lenni, állítják természettudósok. A globális felmelegedés szerintük súlyosan veszélyezteti az Antarktisz élővilágát, aminek első áldozatai az aranyos, frakkos madarak. Ha nem történik változás, a pingvinek száz év múlva eltűnhetnek a Déli-sarkvidékről.
Rohamosan csökken a pingvinkolóniák száma az Antarktiszon, a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan - figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az Argentínai Vadvilág Alapítvány. Egy, a természet világával foglalkozó barcelonai konferencián elhangzott, hogy a hőmérséklet emelkedésével csökkent a tengeri jégtakaró az Antarktiszi-félszigeten és ezzel együtt a fitoplankton mennyisége. Ez utóbbit fogyasztja a garnélarák, amely egyben alapvető tápláléka nemcsak a pingvineknek, hanem sok más antarktiszi gerinces állatnak is.
A kutatók azt is elmondták, hogy miközben az Antarktiszi-félszigeten emelkedik a hőmérséklet, a kontinens más részén az időjárás-változás - az új széláramlatok következtében - lehűlést okoz. Ez különösen az ausztrál nyár során veszélyes, amely az utódok nevelésének ideje. Az ebben az időszakban képződő nagy jégréteg eltávolítja a pingvintelepeket és költőhelyeiket a tengertől, és így a táplálékuktól is, ami az utódok pusztulásához vezethet. /Emlékezzünk a pingvinek hosszú vándorlásáról szóló csodálatos természetfilmre!/
A tanácskozás sürgős felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy az üvegházhatást növelő gázkibocsátás csökkentése érdekében kössenek a kiotói egyezményen túlmutató új megállapodást, amely 2020-ig 25-40 százalékos gázkibocsátás-csökkentést, a 21. század közepéig pedig 80 százalékos csökkentést tűzne ki célul.
A WWF vezetői figyelmeztettek, hogy az ezer kilométerekre végzett emberi tevékenység erősen befolyásolja az Antarktisz sorsát, ami miatt újra végig kell gondolnunk meglévő energetikai modellünket.
